
Fotó: Rompres
Az Ilie Ilaºcu vezette csoportot 1992-ben, a moldovai polgárháború idején börtönözték be a szakadár Dnyeszter menti köztársaság hatóságai. Az akkori fegyveres villongás eredményeképpen a félmillió lakosú Transznisztria – Oroszország hathatós támogatásával – kivált a Moldovai Köztársaságból, és kikiáltotta függetlenségét. Ilie Ilaºcu és öt társa – Alexandru Leºco, Tudor Petrov-Popa, Andrei Ivanþoc, Petru Godiac és Valeriu Garbuz – a polgárháború idején a szakadár Igor Szmirnov vezette rezsim ellen harcolt, síkraszállva egyúttal Moldova és Románia egyesítése mellett is. Emiatt a transznisztriaiak valamennyiüket letartóztatták, majd terrorista cselekedetek és háborús bűnök vádjával 1993-ban 12 és 15 év közötti börtönbüntetéssel sújtották, sőt Ilaºcura halálos íteletet szabott a tiraszpoli legfelsőbb bíróság, ám a verdiktet nem hajtották végre. Garbuzt az ítélethirdetést követően néhány hónappal, Petru Godiacot 1994-ben, Leºcót és Ilaºcut pedig 2001-ben engedték szabadon; utóbbit annak köszönhetően, hogy román állampolgárságot kapott, és a C. V. Tudor vezette Nagy-Románia Párt színeiben szenátorrá választották. Noha Ilaºcu a bukaresti felsőház tagjaként, illetve Románia európai parlamenti megfigyelőjeként többször felszólalt fogságban maradt két társa érdekében, a nemzetközileg el nem ismert Transznisztriát mindez nem hatotta meg. Sőt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2004-ben hozott ítélete sem, amely Moszkvát és Chiºinãut tette felelőssé az Ilaºcu-csoport fogva tartásáért, egyúttal pedig a még Tiraszpolban raboskodó Tudor Petrov-Popa és Andrei Ivanþoc azonnali szabadon bocsátását követelte. Precedens értékű ítéletében a strasbourgi bíróság – amely fennállása során először tárgyalt ehhez hasonló pert – azt vette alapul, hogy Oroszország de facto befolyást gyakorol ugyan a világ egyetlen állama által sem elismert Transznisztria fölött, ennek ellenére nem tett lépéseket a csoport szabadon bocsátása érdekében. A Moldovai Köztársaság felelőssége abban áll, hogy sem diplomáciai csatornákon, sem nemzetközi szervezeteken keresztül nem igyekezett nyomást gyakorolni Tiraszpolra: engedje el polgárait – holott jogilag Transznisztria ma is hozzá tartozik.
Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára tegnap örömének adott hangot Ivanþoc és Petrov-Popa szabadon bocsátásáért, sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy mindkettőjüknek le kellett tölteniük a „törvénytelenül működő” tiraszpoli bíróság által kiszabott ítéletet. Ugyancsak üdvözölte az Ilaºcu-csoport utolsó két tagjának kiszabadulását a román Külügyminisztérium, miközben a Moldovai Köztársaság hatósága nem kívánta kommentálni a történteket.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.