
Fotó: Rompres
Az Ilie Ilaºcu vezette csoportot 1992-ben, a moldovai polgárháború idején börtönözték be a szakadár Dnyeszter menti köztársaság hatóságai. Az akkori fegyveres villongás eredményeképpen a félmillió lakosú Transznisztria – Oroszország hathatós támogatásával – kivált a Moldovai Köztársaságból, és kikiáltotta függetlenségét. Ilie Ilaºcu és öt társa – Alexandru Leºco, Tudor Petrov-Popa, Andrei Ivanþoc, Petru Godiac és Valeriu Garbuz – a polgárháború idején a szakadár Igor Szmirnov vezette rezsim ellen harcolt, síkraszállva egyúttal Moldova és Románia egyesítése mellett is. Emiatt a transznisztriaiak valamennyiüket letartóztatták, majd terrorista cselekedetek és háborús bűnök vádjával 1993-ban 12 és 15 év közötti börtönbüntetéssel sújtották, sőt Ilaºcura halálos íteletet szabott a tiraszpoli legfelsőbb bíróság, ám a verdiktet nem hajtották végre. Garbuzt az ítélethirdetést követően néhány hónappal, Petru Godiacot 1994-ben, Leºcót és Ilaºcut pedig 2001-ben engedték szabadon; utóbbit annak köszönhetően, hogy román állampolgárságot kapott, és a C. V. Tudor vezette Nagy-Románia Párt színeiben szenátorrá választották. Noha Ilaºcu a bukaresti felsőház tagjaként, illetve Románia európai parlamenti megfigyelőjeként többször felszólalt fogságban maradt két társa érdekében, a nemzetközileg el nem ismert Transznisztriát mindez nem hatotta meg. Sőt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2004-ben hozott ítélete sem, amely Moszkvát és Chiºinãut tette felelőssé az Ilaºcu-csoport fogva tartásáért, egyúttal pedig a még Tiraszpolban raboskodó Tudor Petrov-Popa és Andrei Ivanþoc azonnali szabadon bocsátását követelte. Precedens értékű ítéletében a strasbourgi bíróság – amely fennállása során először tárgyalt ehhez hasonló pert – azt vette alapul, hogy Oroszország de facto befolyást gyakorol ugyan a világ egyetlen állama által sem elismert Transznisztria fölött, ennek ellenére nem tett lépéseket a csoport szabadon bocsátása érdekében. A Moldovai Köztársaság felelőssége abban áll, hogy sem diplomáciai csatornákon, sem nemzetközi szervezeteken keresztül nem igyekezett nyomást gyakorolni Tiraszpolra: engedje el polgárait – holott jogilag Transznisztria ma is hozzá tartozik.
Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára tegnap örömének adott hangot Ivanþoc és Petrov-Popa szabadon bocsátásáért, sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy mindkettőjüknek le kellett tölteniük a „törvénytelenül működő” tiraszpoli bíróság által kiszabott ítéletet. Ugyancsak üdvözölte az Ilaºcu-csoport utolsó két tagjának kiszabadulását a román Külügyminisztérium, miközben a Moldovai Köztársaság hatósága nem kívánta kommentálni a történteket.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.