Svájci igen a népszavazáson

Az előzetes várakozások szoros eredményt jósoltak, számos gazdasági tömörülés, a szakszervezetek és a Svájci Néppárt (SVP) ugyanis a növekvő munkanélküliség, a tömeges keleti bevándorlás és a bűnözés elterjedésének veszélyére utalva a „nem” szavazatok mellett érveltek. Svájc 7,2 millió lakosának mintegy 21 százaléka külföldi származású (a románok száma négyezerre rúg), és csak a tavalyi év során 80 ezren telepedtek le a kantonok országában, éppen ezért sok svájci állampolgár gondolkodik úgy, hogy a személyek szabad mozgásából az EU-nak több előnye származik, mint nekik. A bevándorlásellenes SVP ezekre a félelmekre építette a vasárnapi népszavazást megelőző kampányát: szerintük, ha kiterjesztik a személyek szabad mozgásának jogát a románokra és bolgárokra is, akkor az a gazdasági válság további elhúzódását, a kelet-európaiakra jellemző korrupció és bűnözés Svájcba való beengedését jelenti. Ennek következtében nőni fog a munkanélküliség, emelkedni fognak az adók, a beérkező idegenek miatt még többen elvesztik majd állásaikat, és nőni fog a bűnözési ráta is. Romániában számos emberjogvédő szervezet és politikai párt emelte fel szavát az ellen, hogy kampányplakátjain a Svájci Néppárt az ország testét marcangoló varjakként ábrázolta a román és bolgár munkavállalókat. Eközben a berni kormány és a parlament többi pártja támogatta a megállapodás kiterjesztését.

A népszavazás tétje volt a szövetségi köztársaságnak az Európai Unióhoz fűződő viszonya is. Ha az állampolgárok nemmel szavaztak volna, ez automatikusan azt jelenti, hogy a korábban az uniós munkavállalókra kötött egyezmények is semmisek és érvénytelenek lesznek. A svájci parlament még tavaly a szerződések megújítása, valamint a bolgár és román munkavállalók beengedése mellett döntött, de az ellenzők elég aláírást gyűjtöttek egy népszavazás kikényszerítéséhez. Az eredeti megállapodást az EU-val – a svájci, illetve az uniós munkavállalás kölcsönös kiterjesztésére – 67 százalékos szavazati többséggel 2000-ben hagyták jóvá a svájci szavazók. Ezt azóta kiterjesztették a 2004-ben újonnan csatlakozott tíz tagországra is. A megállapodásokhoz közvetlenül kapcsolódik hat további kétoldalú egyezmény – ezeket 1999-ben írta alá az EU és Svájc –, amelyek a kereskedelem, a légi és a közúti szállítás, a mezőgazdaság és a kutatások terén bontja le a kétoldalú korlátozásokat. A bolgár és a román munkavállalókra csak fokozatosan terjesztik majd ki az uniós megállapodás hatályát. A következő hét évben, 2016-ig bevándorlási korlátozásokat rendelhet el Svájc, amiket utána további 3 évre meghoszszabbíthat.