
Fotó: Jens Stoltenberg/Facebook
Már érzékelhető annak a hatása, hogy az amerikai kongresszus nem fogadta még el az Ukrajnának nyújtandó, 61 milliárd dolláros katonai támogatást, de számítok rá, hogy képes lesz döntést hozni, mert ha hagyjuk, hogy az orosz elnök győzzön, az nem csak Ukrajna számára, hanem ránk nézve is veszélyes lesz – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
2024. február 15., 12:242024. február 15., 12:24
A NATO-tagországok védelmi minisztereinek találkozójára érkezve a főtitkár – arra reagálva, hogy Donald Trump volt amerikai elnök megjegyzése szerint az Egyesült Államok nem védené meg azon NATO-szövetségeseket, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat – elmondta:
– tette hozzá. Stoltenberg szerint a szövetség tavaly 11 százalékos növekedést ért el a védelmi kiadások terén Európában és Kanadában. Mint mondta, „történelmi számokat tudunk felmutatni, jó úton járunk, de többet kell befektetni”.
„Idén várhatóan 18 szövetségesünk fogja bruttó hazai terméke (GDP) 2 százalékát a védelembe fektetni, az európai szövetségesek pedig együttesen 280 milliárd dollárt fordítanak e célra. Ez az együttes GDP két százaléka. De még mindig van hová fejlődnünk, mert a tavalyi vilniusi csúcstalálkozón az összes szövetséges fogadalmat tett, hogy a GDP 2 százalékát költi védelemre, ez pedig a minimum” – fejtette ki.
szerdán például Ukrajna sikeresen lecsapott egy orosz hadihajóra, és felhívta a figyelmet, hogy fel kell pörgetni a hadiipari termelést annak érdekében, hogy az ország megkapja a szükséges haditechnikai utánpótlást.
ezért is nem szabad olyan utat követni, amely azt jelzi, Európát katonai értelemben el lehet választani Észak-Amerikától. Emlékeztetett, hogy a NATO védelmi kiadásainak 80 százaléka a nem uniós NATO-szövetségesektől származik.
Ami a nukleáris fegyvereket illeti, Stoltenberg szerint a NATO rendelkezik hatékony nukleáris elrettentő erővel. „Ez a végső elrettentő eszközünk, és továbbra is gondoskodnunk kell arról, hogy biztonságos és hatékony maradjon” – szögezte le a NATO-főtitkár.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!