
Fotó: Jens Stoltenberg/Facebook
Már érzékelhető annak a hatása, hogy az amerikai kongresszus nem fogadta még el az Ukrajnának nyújtandó, 61 milliárd dolláros katonai támogatást, de számítok rá, hogy képes lesz döntést hozni, mert ha hagyjuk, hogy az orosz elnök győzzön, az nem csak Ukrajna számára, hanem ránk nézve is veszélyes lesz – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
2024. február 15., 12:242024. február 15., 12:24
A NATO-tagországok védelmi minisztereinek találkozójára érkezve a főtitkár – arra reagálva, hogy Donald Trump volt amerikai elnök megjegyzése szerint az Egyesült Államok nem védené meg azon NATO-szövetségeseket, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat – elmondta:
– tette hozzá. Stoltenberg szerint a szövetség tavaly 11 százalékos növekedést ért el a védelmi kiadások terén Európában és Kanadában. Mint mondta, „történelmi számokat tudunk felmutatni, jó úton járunk, de többet kell befektetni”.
„Idén várhatóan 18 szövetségesünk fogja bruttó hazai terméke (GDP) 2 százalékát a védelembe fektetni, az európai szövetségesek pedig együttesen 280 milliárd dollárt fordítanak e célra. Ez az együttes GDP két százaléka. De még mindig van hová fejlődnünk, mert a tavalyi vilniusi csúcstalálkozón az összes szövetséges fogadalmat tett, hogy a GDP 2 százalékát költi védelemre, ez pedig a minimum” – fejtette ki.
szerdán például Ukrajna sikeresen lecsapott egy orosz hadihajóra, és felhívta a figyelmet, hogy fel kell pörgetni a hadiipari termelést annak érdekében, hogy az ország megkapja a szükséges haditechnikai utánpótlást.
ezért is nem szabad olyan utat követni, amely azt jelzi, Európát katonai értelemben el lehet választani Észak-Amerikától. Emlékeztetett, hogy a NATO védelmi kiadásainak 80 százaléka a nem uniós NATO-szövetségesektől származik.
Ami a nukleáris fegyvereket illeti, Stoltenberg szerint a NATO rendelkezik hatékony nukleáris elrettentő erővel. „Ez a végső elrettentő eszközünk, és továbbra is gondoskodnunk kell arról, hogy biztonságos és hatékony maradjon” – szögezte le a NATO-főtitkár.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
szóljon hozzá!