2011. április 06., 09:372011. április 06., 09:37
Az ellenzéki párt ennek érdekében népszavazást kezdeményez – jelentette be Ján Slota, a nemzetiek elnöke tegnap a pozsonyi parlamentben. „Biztosak lehetnek abban, hogy ez a népszavazás sikeres lesz. Ez a népszavazás ugyanis arról szól, hogy akarjuk-e a szlovák államiságot, vagy valaki Felvidéke leszünk” – jelentette ki Slota azzal, hogy az aláírások gyűjtését még a nap folyamán megkezdik.
Az SNS azután lépett elő ezzel a kezdeményezéssel, miután a parlament a második olvasatba utalta a Híd párt törvényjavaslatát, amely egyebek között azt szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.
Az első olvasat indulatos vitájának lezárása után, a tegnapi szavazáskor a törvényjavaslat a pozsonyi parlamentben megkapta a második körbe jutáshoz szükséges támogatást. A hatályos szabályok szerint a második olvasatban módosító javaslatokat lehet benyújtani minden előterjesztéshez, így jelenleg nehéz megmondani, hogy végül megszavazzák-e a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, illetve hogyan fog kinézni a jogszabály végső formája.
Az ellenzék ugyanis rendkívül élesen bírálja a javaslatot, határozottan ellenzi a mostani nyelvhasználati küszöb csökkentését. Ugyanakkor kifogásokat fogalmazott meg a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és néhány más kormánypárti képviselő is, tehát több bizonytalansági tényező is van. Bugár Béla, a Híd elnöke ismételten kijelentette, hogy mindenkivel tárgyalni kívánnak még, mert a jogszabályt alapvető fontosságúnak tartják. Ha valóban 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb, akkor a kisebbségek anyanyelvüket Pozsony és Kassa egy-egy városkerületében is használhatnák. A jövőben a nyelvi jogok a cseh és a horvát kisebbségre is vonatkozni fognak. Amennyiben a törvénymódosítást a parlament megszavazza, a hivataloknak a kisebbségi nyelvű beadványokra a szlovákon kívül kisebbségi nyelven is válaszolniuk kell majd. A kisebbségi nyelvhasználat a városi rendőrökre is vonatkozna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!