
Nicola Sturgeon az SNP rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt
Fotó: Facebook/Nicola Sturgeon
A skót választók a függetlenségpárti erőket juttatták többséghez a skóciai parlamentben – mondta szombat este, a csütörtöki skóciai parlamenti választások egyelőre nem hivatalos eredményét összegezve Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.
2021. május 09., 09:042021. május 09., 09:04
2021. május 09., 09:082021. május 09., 09:08
Hangsúlyozta: a demokrácia alapelvei diktálják ezek után, hogy a skót nép maga dönthessen saját jövőjéről a koronavírus-válság múltával.
Nagy-Britanniában csütörtökön számos választást tartottak: Skóciában a 129 tagú edinburghi parlament, Walesben a 60 tagú helyi nemzetgyűlés képviselői mandátumairól kellett dönteni.
Angliában 143 tanácsi körzet csaknem ötezer képviselőjelöltjére, Londonban a városháza 25 tanácstagi helyéért és a polgármesteri tisztségért induló jelöltekre lehetett szavazni. A végleges eredmények vasárnapra várhatók.
A szombat estig beérkezett adatok és az ezek alapján elvégzett modellszámítások szerint a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 63 mandátumhoz jutott. Így a Nicola Sturgeon vezette SNP-é lesz messze a legnagyobb frakció az edinburghi parlamentben, és a párt – jóllehet nem szerzett abszolút többséget – újból kormányt alakíthat.
Nicola Sturgeon szombat esti nyilatkozatában az SNP rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt. Kijelentette: bár a végleges eredményre még várni kell, az már valószínűnek tűnik, hogy a függetlenséget pártoló erők a mostani választáson még nagyobb többséghez jutottak az edinburghi parlamentben, mint legutóbb.
A skót miniszterelnök kiemelte: az SNP mellett a skóciai Zöldek is egyértelműen elkötelezték magukat az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a most kezdődő új parlamenti időszakban. Az eddigi választási adatokból következtethetően a Zöldek kilenc képviselői helyet szereztek a skóciai parlamentben, hárommal többet eddigi frakciólétszámuknál.
Szombat esti beszédében Nicola Sturgeon hangsúlyozta:
A skóciai választások eredménye alapján sem Boris Johnson brit miniszterelnöknek, sem bárki másnak egyszerűen semmiféle demokratikus jogosultsága nem lenne annak megakadályozására, hogy a skót nép az őt megillető joggal élve dönthessen saját jövőjéről – mondta a skót miniszterelnök.
Hozzátette: ha erre kísérlet történik, az egyértelműen azt mutatná, hogy az Egyesült Királyság nem az egyenlők partnersége, és azt is demonstrálná, hogy a londoni kormány megdöbbentő módon már nem az országot alkotó nemzetek önkéntes uniójának tekinti az Egyesült Királyságot. Nicola Sturgeon szerint ez önmagában nagyon erőteljes érv lenne Skócia függetlensége mellett.
Johnson arra utalt, hogy a skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson azonban országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra voksolt.
Nicola Sturgeon azóta folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy újabb népszavazásra van szükség Skócia függetlenségéről, hiszen Skócia egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére volt kénytelen távozni az Európai Unióból, zömmel a kilépésre leadott angliai voksok miatt.
Szombati beszédében mindazonáltal a skót kormányfő is elismerte, hogy az újabb népszavazás sem jelentené automatikusan Skócia függetlenné válását. Úgy fogalmazott: az SNP szándéka most az, hogy türelmes munkával megnyerje a skótokat a függetlenség ügyének. Hangsúlyozta azt is, hogy most az elsődleges feladat Skócia kivezetése a koronavírus-járvány okozta válságból, és utána következhet a döntés az ország alkotmányos jövőjéről.
Utcai összecsapásokba torkollt csütörtökön az a brüsszeli tüntetés, amelyen több ezer európai gazda vett részt, hogy a dél-amerikai országok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás ellen tiltakozzon.
Életét vesztette a legénység két tagja, másik három pedig megsérült egy teherhajón dróntámadás következtében a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu kikötőjében – közölte Jurij Szljuszar helyi kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Két finanszírozási javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság Ukrajna támogatására a 2026–2027-es időszakra – közölte Ursula von der Leyen.
Ha Kijev elutasítja a rendezési tárgyalásokat, Oroszország el fogja foglalni a sajátjának tekintett területeket – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium vezetői testületének szerdai moszkvai kibővített ülésén.
Megszavazta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt a határozatot, amelyben egy „katonai schengeni övezet” létrehozását javasolják egy esetleges orosz agresszióval szemben.
III. Károly brit király szerdán fogadta Nicușor Dan román államfőt.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország győzelmet aratott az EU-csúcs előtti tárgyalásokon: az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az orosz zárolt vagyon kérdése nem kerül napirendre.
Európa új korszak felé közeledik, energiafüggetlenséghez Oroszországtól, ugyanis végleg, örökre ki fogja vezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Izraelben nyilvánosságra hozták az ausztráliai antiszemita terrortámadás harmadik magyar származású áldozatának nevét.
Az Egyesült Államok és Európa által Ukrajnának nyújtott tűzszüneti garanciák értelmében a békefenntartók bizonyos körülmények között visszaszoríthatják az orosz erőket – nyilatkozta Friedrich Merz német kancellár.
szóljon hozzá!