
Nicola Sturgeon az SNP rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt
Fotó: Facebook/Nicola Sturgeon
A skót választók a függetlenségpárti erőket juttatták többséghez a skóciai parlamentben – mondta szombat este, a csütörtöki skóciai parlamenti választások egyelőre nem hivatalos eredményét összegezve Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.
2021. május 09., 09:042021. május 09., 09:04
2021. május 09., 09:082021. május 09., 09:08
Hangsúlyozta: a demokrácia alapelvei diktálják ezek után, hogy a skót nép maga dönthessen saját jövőjéről a koronavírus-válság múltával.
Nagy-Britanniában csütörtökön számos választást tartottak: Skóciában a 129 tagú edinburghi parlament, Walesben a 60 tagú helyi nemzetgyűlés képviselői mandátumairól kellett dönteni.
Angliában 143 tanácsi körzet csaknem ötezer képviselőjelöltjére, Londonban a városháza 25 tanácstagi helyéért és a polgármesteri tisztségért induló jelöltekre lehetett szavazni. A végleges eredmények vasárnapra várhatók.
A szombat estig beérkezett adatok és az ezek alapján elvégzett modellszámítások szerint a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 63 mandátumhoz jutott. Így a Nicola Sturgeon vezette SNP-é lesz messze a legnagyobb frakció az edinburghi parlamentben, és a párt – jóllehet nem szerzett abszolút többséget – újból kormányt alakíthat.
Nicola Sturgeon szombat esti nyilatkozatában az SNP rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt. Kijelentette: bár a végleges eredményre még várni kell, az már valószínűnek tűnik, hogy a függetlenséget pártoló erők a mostani választáson még nagyobb többséghez jutottak az edinburghi parlamentben, mint legutóbb.
A skót miniszterelnök kiemelte: az SNP mellett a skóciai Zöldek is egyértelműen elkötelezték magukat az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a most kezdődő új parlamenti időszakban. Az eddigi választási adatokból következtethetően a Zöldek kilenc képviselői helyet szereztek a skóciai parlamentben, hárommal többet eddigi frakciólétszámuknál.
Szombat esti beszédében Nicola Sturgeon hangsúlyozta:
A skóciai választások eredménye alapján sem Boris Johnson brit miniszterelnöknek, sem bárki másnak egyszerűen semmiféle demokratikus jogosultsága nem lenne annak megakadályozására, hogy a skót nép az őt megillető joggal élve dönthessen saját jövőjéről – mondta a skót miniszterelnök.
Hozzátette: ha erre kísérlet történik, az egyértelműen azt mutatná, hogy az Egyesült Királyság nem az egyenlők partnersége, és azt is demonstrálná, hogy a londoni kormány megdöbbentő módon már nem az országot alkotó nemzetek önkéntes uniójának tekinti az Egyesült Királyságot. Nicola Sturgeon szerint ez önmagában nagyon erőteljes érv lenne Skócia függetlensége mellett.
Johnson arra utalt, hogy a skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson azonban országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra voksolt.
Nicola Sturgeon azóta folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy újabb népszavazásra van szükség Skócia függetlenségéről, hiszen Skócia egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére volt kénytelen távozni az Európai Unióból, zömmel a kilépésre leadott angliai voksok miatt.
Szombati beszédében mindazonáltal a skót kormányfő is elismerte, hogy az újabb népszavazás sem jelentené automatikusan Skócia függetlenné válását. Úgy fogalmazott: az SNP szándéka most az, hogy türelmes munkával megnyerje a skótokat a függetlenség ügyének. Hangsúlyozta azt is, hogy most az elsődleges feladat Skócia kivezetése a koronavírus-járvány okozta válságból, és utána következhet a döntés az ország alkotmányos jövőjéről.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!