Sikeres Máért-ülés, hat év szünet után

A részt vevő tizenkilenc külhoni magyar szervezet között nem volt ott a felvidéki Híd–Most szlovák–magyar párt, mivel vegyes, nem pedig magyar alakulatként határozza meg önmagát.

A találkozó végén nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték a szlovák nyelvtörvényt, és szorgalmazták a kisebbségek számára kedvező elemeket is tartalmazó romániai oktatási törvény elfogadását.
Orbán Viktor a Máérton arról beszélt: tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség. Hangsúlyozta, egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az „egységes magyar nemzet létezik”. A Máért nélküli korszaknak vége van – jelentette ki beszédében Orbán, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát.

Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, „megvan bennünk a szándék”, hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. A miniszterelnök azt mondta, a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy „külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét”. Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-ére, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal – hangsúlyozta. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 2004-es referendumon az igenek többségben voltak a nemekhez képest, és ez erkölcsi kötelességet jelent azon kormány számára, amely először kap lehetőséget ennek kijavítására, hogy ezt meg is tegye. Felidézte, hogy a parlamentben nagyon nagyarányú támogatást kapott a kettős állampolgárságról szóló javaslat.

Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az „egységes magyar nemzet létezik” – mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben „megnyomorították” sok millió magyar ember életét. Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Éppen fordítva, az összes külpolitikai relációt aszerint kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az értekezleten a határon túli magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. Kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását.

Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot. Az asszimiláció megállításához a szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállításához, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van – jelentette ki.

Semjén Zsolt ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet.  Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet – értékelése szerint – igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként – tette hozzá.

Elítélt nyelv-, szorgalmazott oktatási törvény

Zárónyilatkozatukban, melyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott kézjegyével, a Máért tagjai elítélték a szlovák nyelvtörvényt. Megállapították, hogy a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor – ismertette Semjén Zsolt a péntek esti sajtóértekezleten.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan magyar nemzeti egység valósult meg a Máérten az anyaország pártjai és a határon túli magyarság, illetve a nyugati emigráció szervezetei között. Az aláírók ugyancsak reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását.

A résztvevők aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség, s a (a magyarok kapcsolattartását segítő) nemzeti regiszter létrehozása a nemzet minden tagjának érdeke.

A Máért résztvevői üdvözölték a májusban hivatalba lépett Orbán-kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket.

Tőkés: kérjenek tőlünk bocsánatot!

A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy hatéves szünet után a kormány összehívta a Máértet. A párt szerint a magyar–magyar párbeszédnek, a nemzetpolitikának egy olyan fontos intézménye kezdte meg újra a munkáját, amely a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mellett megteremti azt a lehetőséget és keretet, hogy az alapvető kérdésekről és problémákról, célokról együtt gondolkodjanak, és együtt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Hozzátette: örülnek, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy 2004 novemberétől törvénytelenséget követett el az akkori kormány, ugyanis egy törvényes intézményt nem működtetett hat éven át. Illő volna szerinte, ha ezért hivatalos formában bocsánatot kérnének a határon túli magyaroktól. A mostani kormány szerinte nemzetpolitikai rendszerváltozással felérő politika megvalósítását kezdte el. Az új nemzetpolitikában az tükröződik, hogy a határon túli magyarok is a nemzet részei –mutatott rá. Bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését.

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke a Krónikának nyilatkozva elmondta: teljes egészében a konszenzus keresése volt a jellemző a Máértra. „Még Balogh Andrásnak, az MSZP alelnökének is más volt a hozzáállása, egyetértett abban, hogy szükség van nemzeti minimumra” – osztotta meg személyes benyomásait lapunkkal Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Mint mondta, érződött, hogy hat év után először hívták össze az értekezletet, ünnepélyes volt emiatt a hangulat.

Az MPP elnöke sikerként könyvelte el, hogy pártja javaslatára a zárónyilatkozat szövegéből kikerült az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvénytervezet támogatása, ehelyett általános érvénnyel fogalmazták meg, hogy szükség van kisebbségi törvényre Romániában. Szász szerint az anyaországi politikusok odafigyeltek a határon túli magyarok kéréseire. A székelyudvarhelyi politikus elmondta, kedvező fogadtatása volt javaslatainak. Az MPP elnöke többek közt azt javasolta, hogy az oktatási-nevelési támogatás kerüljön vissza a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez és legközelebb a Máértra hívják meg a Székely Nemzeti Tanácsot is.