Örményország semmit nem felejt – hangsúlyozta pénteken Szerzs Szargszján államfő az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulóján tartott jereváni megemlékezésen.
2015. április 26., 14:462015. április 26., 14:46
Szerzs Szargszján az áldozatok emlékoszlopánál tartott rendezvényen köszönetet mondott azoknak a külföldi vezetőknek, akik megtisztelték jelenlétükkel a megemlékezést. Az elnök reményét fejezte ki, hogy az 1915–1917 közötti események népirtásként való elismerésére tett legutóbbi lépések segítenek majd eloszlatni a „száz éve tartó tagadás sötét felhőjét”.
Az emlékünnepségen résztvevő Vlagyimir Putyin orosz államfő beszédében hangsúlyozta, hogy a tömegmészárlásokat semmi sem igazolhatja. „A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie, hogy az emberek ne ismerjék meg az idegengyűlölet, a vallási ellenségeskedés és az agresszív nacionalizmus borzalmait\" – jegyezte meg Putyin, burkoltan célozva az ukrajnai konfliktusra, amellyel kapcsolatban Moszkva rendszeresen azt rója fel Kijevnek, hogy fenyegetően lép fel az ukrán területen élő oroszajkú lakossággal szemben.
Putyin és francia kollégája, Francois Hollande helyi idő szerint pénteken délután Jerevánban egyeztet az ukrán válságról.
A megemlékezésen a francia elnök kijelentette: Franciaország fejet hajt az áldozatok előtt, és sohasem fogja elfelejteni az örmény népet ért tragédiát. Az államfő leszögezte, Törökország „jelentős szavakat\" fogalmazott meg a tömeggyilkosságok kapcsán, azonban „egyelőre váratnak magukra a továbbiak\".
Joachim Gauck német államfő csütörtökön Berlinben úgy nyilatkozott, száz éve az Oszmán Birodalomban előre megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen.
1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegesen legyilkolták az örmény lakosság egy részét. Ezt az utóbbi évtizedekben több mint 20 ország hivatalosan elismerte népirtásként, Törökország viszont következetesen visszautasítja, hogy a történteket tervezett genocídiumnak nevezzék. A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egymillió, örmény források szerint 1,5 millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok során, százezrek kerestek menedéket külföldön.
Az Oszmán Birodalomban az örményeket már a XIX. században ellenségnek tekintették, de azoknak a rémtetteknek a kezdete, amelyeket sokan népirtásnak tartanak, 1915. április 24-én volt, amikor Isztambulban őrizetbe vettek, majd kivégeztek mintegy 250 törökellenes, nacionalizmussal gyanúsított örmény vezetőt.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök április 20-án engesztelő gesztust tett az oszmán törökök által meggyilkolt örmények leszármazottainak. Azt mondta, Törökország osztozik fájdalmukban, és bejelentette, hogy gyászistentiszteletet fognak tartani az isztambuli örmény patriarkátusnál az áldozatok emlékére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!