Hirdetés

Semjén Zsolt: Trianont nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni

Semjén Zsolt

Tanulság. Semjén Zsolt: június 4-e büszkeség napja is, hiszen túléltük Trianont, annak ellenére, hogy Trianonban azt akarták, hogy ne éljük túl

Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes szerdán Szarvason.

MTI

2025. június 04., 15:282025. június 04., 15:28

2025. június 04., 15:322025. június 04., 15:32

A nemzetpolitikáért felelős miniszter a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékműnél kifejtette,

június 4-e saját kettősséget hordoz: egyrészt Trianon gyásznapja, másrészt a nemzeti összetartozás ünnepe is.

Hirdetés

Emellett a tanulságok megértésének napja is: meg kell érteni, mi vezetett Trianonhoz, és le kell vonni a nemzet jövőjére vonatkozó tanulságokat. És

a büszkeség napja is, hiszen túléltük Trianont, annak ellenére, hogy Trianonban azt akarták, hogy ne éljük túl, és ez erőt ad a jövőre is

– hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Emlékeztetett,

a trianoni békediktátummal Magyarország területének kétharmadát, a lakosság felét elcsatolták, és minden harmadik magyar idegen impérium alá került.

Mindezt két dologgal indokolták, és vannak, akik indokolják a mai napig, de egyik sem igaz – fűzte hozzá.

Idézet
Az első az, hogy Magyarország robbantotta ki az első világháborút, pedig Magyarországnak semmilyen területi követelése nem volt,

nem is volt érdeke a háború, hiszen a területszerzéssel veszélyeztette volna a magyar többséget a Magyar Királyságban, Tisza István miniszterelnök határozottan ellenezte is háborúba való belépést – szögezte le.

A második az, hogy rosszul bántunk a nemzetiségekkel. Valójában azonban az akkori viszonyok között az Osztrák-Magyar Monarchia – és azon belül a Magyar Királyság – sokkal nagyvonalúbban bánt a nemzetiségekkel, mint más korabeli országok, és összehasonlíthatatlanul jobban, mint az utódállamok az ottani magyarsággal - jelentette ki.

A politikus szerint Trianonról az volt a hivatalos verzió, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiát és különösen a Magyar Királyságot az utódállamok etnikai egységesítése miatt kellett szétverni.

Ám ez sem igaz: Nagy-Romániában a románok aránya 63 százalék volt; Csehszlovákiában a csehek aránya a morvákkal együtt sem érte el az 50 százalékot; a Felvidéken a szlovákok aránya 48 százalék volt; Jugoszláviában a szerbek aránya 40 százalék volt. Ezzel szemben a Magyar Királyság területén a magyarok etnikai aránya több mint 54, a magyarul beszélők aránya 64 százalék volt - fejtette ki.

Semjén Zsolt szerint Trianonhoz egy „ív vezetett”: Jászi Oszkár liberális, nemzetietlen propagandája készítette elő Károlyi Mihálynak azt a „hazaáruló és alkalmatlan kormányát”, amely „szétrohasztotta a magyar államot, szétverte a hadsereget”.

Ez vezetett aztán Kun Béla kommünjéhez, a bolsevik rémuralomhoz, majd ez így mind együtt Trianonhoz – közölte. „A háború elvesztésének” vonatkozásában pedig látnunk kell, hogy a román betörést leszámítva Magyarország területén nem voltak idegen katonák – jegyezte meg.

Semjén Zsolt szerint ennek az a tanulsága, hogy „a külső ellenségeinkkel még csak megküzdünk valahogy, ha a belső ellenséget féken tudjuk tartani”.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy mit kell tenni.

Mint mondta, az önfeladás nem vezet sehova, soha nem engedhetjük el a kezét „a határon túlra szakadt véreinknek”; de a „forrófejű nagyotmondás, a mindent vissza retorikája is irreális”.

Mivel Magyarország kultúrnemzet és Szent István óta alkotmányos nemzet is, fontos a közjogi egyesítés, amely a magyar állampolgárság megadásával volt lehetséges a külhoni magyaroknak.

Mára 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká, polgártársunkká, ez a ma adható válasz Trianonra – mondta Semjén Zsolt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 07., vasárnap

Zelenszkij még több légvédelmi fegyvert kér

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.

Zelenszkij még több légvédelmi fegyvert kér
Zelenszkij még több légvédelmi fegyvert kér
2025. december 07., vasárnap

Zelenszkij még több légvédelmi fegyvert kér

Hirdetés
2025. december 07., vasárnap

Peszkov: az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel

Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.

Peszkov: az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel
2025. december 07., vasárnap

Netanjahu: hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második szakasza

Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.

Netanjahu: hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második szakasza
2025. december 07., vasárnap

Washington 2027-ig át akarja adni a védelemmel kapcsolatos feladatokat Európának

Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).

Washington 2027-ig át akarja adni a védelemmel kapcsolatos feladatokat Európának
Hirdetés
2025. december 07., vasárnap

Megsérült a csernobili atomerőmű védőpajzsa, már nem tudja hatékonyan visszatartani a sugárzást

Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).

Megsérült a csernobili atomerőmű védőpajzsa, már nem tudja hatékonyan visszatartani a sugárzást
2025. december 07., vasárnap

Európa a civilizációs megsemmisülés szélén táncol az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint

Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.

Európa a civilizációs megsemmisülés szélén táncol az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint
2025. december 07., vasárnap

Ukrajna: nem született megoldás a biztonsági garanciákra és a területi kérdésekre az újabb tárgyalásokon

Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.

Ukrajna: nem született megoldás a biztonsági garanciákra és a területi kérdésekre az újabb tárgyalásokon
Hirdetés
2025. december 07., vasárnap

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette

A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette
2025. december 06., szombat

Hírszerzési főnök: az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint a szankciók

Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.

Hírszerzési főnök: az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint a szankciók
2025. december 06., szombat

Moldova Romániától kért „kölcsön” áramot, miután bajba került az Ukrajna elleni orosz támadások miatt

A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.

Moldova Romániától kért „kölcsön” áramot, miután bajba került az Ukrajna elleni orosz támadások miatt
Hirdetés
Hirdetés