Scholz szerint a diplomáciai erőfeszítések csakis az erő pozíciójából lehetnek sikeresek
Fotó: Német kormány
A NATO keleti szárnyának utóbbi időben történt megerősítése Oroszország elrettentését szolgálja – jelentette ki vasárnap Olaf Scholz német kancellár.
2024. június 02., 21:262024. június 02., 21:26
A német szociáldemokrata politikus a Kelet-német Gazdasági Fórumon tartott beszédében, amelyen Ingrida Simonyte litván miniszterelnök is részt vett, azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva előtt is világosnak kell lennie: a katonai szövetség szükség esetén kész megvédeni magát.
„Mivel az Oroszország jelentette fenyegetés nem ér véget, más szövetségesekkel közösen tavaly úgy döntöttünk, hogy további csapatokat telepítünk a balti országokba, és tartósan ott állomásoztatunk egy teljes dandárt a jövőben” – emlékeztetett a német kancellár.
„Ezt a fordulatot a biztonságpolitikában az tette szükségessé, hogy meg kell mutatnunk Oroszországnak: készek vagyunk a NATO területének minden egyes négyzetcentiméterét megvédeni a támadásokkal szemben” – hangoztatta Scholz.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten óva intette a NATO-tagországokat attól, hogy engedélyezzék a kijevi vezetésnek az átadott nyugati fegyverek bevetését Oroszország területe ellen, miután több nyugati ország feloldotta a vonatkozó korlátozásokat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken elutasította Moszkva figyelmeztetését. Mint mondta, a szövetség már többször hallott ilyet. Hangoztatta továbbá, hogy az önvédelem nem jelenti a helyzet elmérgesedését.
Ukrajnának jogában áll orosz területet támadni a Berlin által szállított fegyverekkel – jelentette ki pénteken Steffen Hebestreit német kormányszóvivő. Németország ezzel csatlakozott a hasonló döntést hozó nyugati országok csoportjához.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
szóljon hozzá!