
Románia és Bulgária felkészült a schengeni övezethez való csatlakozásra – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács nemrég hivatalba lépett új elnöke.
2014. december 07., 16:492014. december 07., 16:49
„Én voltam a bolgár és a román csatlakozás legelszántabb támogatója. A helyzet nem egyszerű, tudják, hogy egyes kollégák aggódnak, vagy borúlátók, de biztos vagyok abban, hogy sikerül megoldást találnunk” – szögezte le a lengyel politikus Brüsszelben azt követően, hogy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel és Meglena Kuneva miniszterelnök-helyettessel tárgyalt.
A bolgár Novinite.com beszámolója szerint Tusk kifejtette, az Európai Tanács márciusi ülésén döntés születhet a két ország schengeni övezethez való csatlakozásáról. Az ügyben illetékes uniós belügyminiszterek egyébként pénteken üléseztek Brüsszelben.
Mint ismeretes, a schengeni belépéshez az szükséges, hogy mind a 28 európai uniós tagállam egyhangú beleegyezését adja. Az országnak eredetileg 2011-ben kellett volna csatlakoznia, és bár az Európai Bizottság hivatalosan azon az állásponton van, hogy Románia teljesítette a belépés technikai feltételeit, amely a biztonságos határőrizeti rendszer kiépítését jelenti a nem uniós tagállamokkal közös határszakaszokon, Franciaország, Németország, Finnország és Hollandia többször jelezte: elégedetlen az igazságügyi reform ütemével és a külső uniós határok őrizetének minőségével.
Németország és Hollandia többször is közölte: az igazságügy helyzetéről szóló, rendszerint januárban ismertetett jelentésig a kétlépcsős csatlakozásról sem hajlandó tárgyalni. Ez abból állna, hogy előbb csak a légi és a vízi, majd ezek tapasztalatai alapján idővel a szárazföldi határátkelőkön szűnne meg az ellenőrzés. Mivel a jelentés idén januárban sem volt teljes mértékben pozitív, ismét nem járultak hozzá ahhoz, hogy Románia csatlakozhasson a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött uniós övezethez.
A román kormány emiatt meg is orrolt: Victor Ponta miniszterelnök még tavaly közölte, hogy Románia már nem is kéri konkrét csatlakozási időpont kitűzését. „Tökéletesen fölkészültünk Schengenre, ami rajtunk múlt, megtettük, ami edig rajtuk múlik, tegyék meg akkor, amikor akarják. Nem akarunk többé időpontot, hogy aztán megint azt mondják: legközelebb. Amikor lejár náluk az összes választás, amikor megszűnik minden probléma, akkor mi készen állunk a schengeni csatlakozásra” – szögezte le tavaly decemberben a miniszterelnök.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!