Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) támogatja Románia schengeni csatlakozását, de egy-két tagállamot, amelyeknek fenntartásai vannak, továbbra is meg kell még győzni – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök kedden este Strasbourgban, miután Jean-Calude Junckerrel, az EB vezetőjével tárgyalt.
2015. április 29., 17:212015. április 29., 17:21
A kormányfő elmondta: a tárgyalásokon fölmerült az országban zajló korrupcióellenes küzdelem és igazságügyi reform menetének nyomon követését szolgáló EB-mechanizmus, illetve a schengeni csatlakozás témája is.
Ponta – aki szerdán közel-keleti körútra indult – Juncker mellett Martin Schulzcal, az EP elnökével, Farns Timmermans első EB-alelnökkel, Jyrki Katainen EP-alelnökkel, valamint Vera Jourova igazságügyi, Margarethe Vestager versenyügyi és Corina Crețu régiófejlesztési uniós biztossal is tárgyalt.
Mint ismeretes, Romániának már 2011-ben csatlakoznia kellett volna a belső uniós határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött schengeni övezethez, azonban több tagállam – Németország, Franciaország, Hollandia és Finnország – kifogásai miatt ez nem történhetett meg.
Az említett országok elsősorban azt nehezményezték, hogy az országban nem halad megfelelő mértékben a korrupcióellenes küzdelem, így műszaki szempontból hiába készült fel Románia a külső határok védelmére, ha az emberi tényező korruptsága miatt az illegális bevándorlók, illetve a bűnözői csoportok zavartalanul bejuthatnak az Unió területére.
Ennek nyomán – bár az eredeti csatlakozási feltételek között ez nem szerepelt – Románia schengeni csatalakozásának jóváhagyását ahhoz kötötték, hogy a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform eredményeiről szóló éves országjelentések sorozatosan konkrét és visszafordíthatatlan előrelépésekről számoljanak be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!