
Fotó: Wikipédia/Zinneke
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn kijelentette, hogy Románia várja Hollandia álláspontját Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatban, mielőtt döntést hozna az ügyben.
2023. december 05., 11:302023. december 05., 11:30
A Bel- és Igazságügyi Tanács december 4-én és 5-én zajló ülésének napirendjén nem szerepel a szavazás Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról.
„Hollandiában november 22-én választásokat tartottak. A jelenlegi miniszterelnöknek nem volt ideje elindítani az eljárást, hogy a parlamentben szavazásra bocsássák a kérdést, mert választások voltak. Többé-kevésbé biztos volt, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács december 4-5-i ülésén nem tárgyalják meg az ügyet, de napirenden maradt a javaslat egy rendkívüli ülés megtartására december folyamán.
– mondta a miniszterelnök.
Az Ausztriával a közelmúltban folytatott párbeszédről Ciolacu azt mondta, hogy nem folytatott közvetlen megbeszélést Nehammer kancellárral. A párbeszéd a nagykövetek és a belügyminisztérium szintjén zajlott eddig, de
– szögezte még le.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár csatlakozás kérdése eredetileg szerepelt volna a Bel- és Igazságügyi Tanács napirendjén, de szavazni nem fognak róla.
Kormányzati források szerint azért, mert Hollandia – ahol éppen most zajlottak választások, amelyeken a Geert Wilders vezette jobboldali Szabadságpárt végzett az első helyen – továbbra is ellenzi Bulgária csatlakozását. Mivel pedig a két ország felvételét „csomagban” kezelik, inkább elhalasztják a szavazást.
Egyébként Ausztria a román remények ellenére ismét jelezte: mivel nem tartja működőképesnek a schengeni rendszert a jelenlegi formájában, és a küldő uniós h
Az értesülések szerint Románia szeretné elérni, hogy december második felére hívják össze a Bel- és Igazságügyi Bizottság rendkívüli ülését, és azon szavazzanak a kétlépcsős csatlakozásról, vagyis arról, hogy tesztjelleggel jövő márciustól először csupán a repülőtereken függesszék fel az ellenőrzéseket. Ugyanakkor kétséges, hogy ez az erőfeszítés sikerrel járhat.
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
szóljon hozzá!