Mark Rutte szerint szerint Oroszország agressziója nem csillapodik
Fotó: Facebook/Mark Rutte
Elengedhetetlen, hogy Ukrajna még több katonai segélyt kapjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben, a szövetséges tagállamok külügyminisztereinek kétnapos találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján.
2024. december 03., 15:372024. december 03., 15:37
Mint mondta, tanácskozásuk folyamán a miniszterek arra összpontosítanak, hogy Ukrajna, amikor úgy dönt, hogy béketárgyalásokba bocsátkozik, azt az erő pozíciójából kiindulva tegye. Ehhez viszont további katonai támogatásra van szüksége.
Mint mondta, Ukrajnának nincs szüksége több "ötletelgetésre" arról, hogy milyen legyen a békefolyamat, hanem arra van szüksége, hogy a szövetségesek biztosítsák, hogy erős pozícióba kerüljön, amikor úgy dönt, hogy megkezdi a tárgyalásokat.
– hangsúlyozta.
A NATO-országok valószínűleg nem teljesítik Ukrajna felhívását, hogy a közelgő, december 3-4-i NATO-külügyminiszteri találkozón meghívást kapjon a katonai szövetségbe a forrongó ország – jelentette több diplomatára hivatkozva a Reuters.
Véleménye szerint Oroszország agressziója nem csillapodik, sőt, Vlagyimir Putyin orosz elnök fokozza a háborús retorikáját és vakmerő provokációkat hajt végre: Ukrajnát kísérleti rakéták tesztelésére használja, és észak-koreai katonákat von be az illegális háborúba.
Mert azt hiszi, hogy megtörheti Ukrajna elszántságát. És a miénket is. De téved, mert minél erősebb az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunk, annál erősebb lesz a kezük a tárgyalóasztalnál”.
Azt is elmondta, hogy meglátása szerint Oroszország és Kína különböző módszerekkel – szabotázsakciók, kibertámadások és energetikai zsarolás által – igyekszik destabilizálni a nyugati országokat, ezek az akciók azonban nem akadályozzák meg a NATO-szövetségeseket abban, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát, és erősítsék saját védelmüket.
A fenyegetésekkel szemben a NATO-tagállamok közös fellépése a hírszerzési információk fokozott megosztására és a létfontosságú infrastruktúra védelmének megerősítésére irányul – tette hozzá.
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem vonatkozhatna az aktív harcokkal szembenéző ukrán területekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
amely nemcsak Ukrajnát, hanem Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat is fenyegeti. Oroszország támogatása Észak-Korea részéről vélhetően pénzügyi és rakétatechnológiai ellenszolgáltatással jár, amely további veszélyt jelent a nemzetközi közösségre.
Rámutatott azonban, hogy a fejlemények közelebb hozzák az indiai-csendes-óceáni és az euroatlanti régió együttműködését. A NATO reagálása egyre szorosabb együttműködést jelent, miközben Putyin politikája a nyugati szövetségi rendszert is megerősítette, például Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával - taglalta a főtitkár.
A georgiai helyzettel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, és arra kérte az új tbiliszi vezetést, hogy tegyen meg mindent a béke és a stabilitás előmozdítása érdekében, továbbá ne térjen le az euróatlanti integráció útjáról.
A főtitkár arra is kitért, hogy a NATO célja erős kapcsolatok kiépítése a déli szomszédsággal, beleértve a Közel-Keletet és Afrika jelentős részét, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína növekvő jelenlétét ezeken a területeken. Ennek részeként, a szövetség irodát nyit Jordániában, és szoros együttműködést folytat a régió országaival.
A NATO kétoldalú partnerségeket épít, például az iraki misszió révén, ahol segítik a nemzeti védelmi erők fejlesztését. Jordánia kiemelt partner ebben a folyamatban, Abdullah király aktív támogatásával. A Nyugatnak meg kell erősítenie jelenlétét, hogy ellensúlyozza a geopolitikai riválisok befolyását a régióban – mutatott rá Mark Rutte.
A NATO főtitkára szerint a szövetséges országok legfontosabb feladata jelenleg annak biztosítása, hogy Ukrajna az erő pozíciójából kezdhessen béketárgyalásokat, amikor erre elérkezettnek látja az időt. Mark Rutte a Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott, kedden megjelent interjúban úgy fogalmazott: az kijevi kormánynak nyújtott katonai támogatás növelése a majdani potenciális béketárgyalások előtt fontosabb, mint az arról szóló vita, hogy mikor ajánlják fel Ukrajnának a NATO-tagságot. Elmondta: a szövetség tagjai jelenleg konzultálnak egymással arról, hogy miként kell időzíteni Ukrajna NATO-csatlakozási meghívását és a béketárgyalásokat. A NATO-főtitkár kijelentette: most a legfontosabb feladat az, hogy amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a béketárgyalások elkezdéséről dönt, ezt a döntést az erő pozíciójából hozhassa meg.
Mark Rutte NATO-főtitkár a kedden megjelent Financial Times-interjúban ugyanakkor leszögezte azt is, hogy nem szabad olyan békemegállapodásra jutni, amely nem Ukrajnának jó, hanem Oroszországnak, Észak-Koreának, Iránnak és Kínának ad okot örömre, mivel ez hosszú távon súlyos biztonsági fenyegetést jelentene Európa és az Egyesült Államok számára.
Rutte elmondta: mindezt kifejtette Donald Trumpnak is, amikor november végén találkozott vele, igyekezve rábírni a megválasztott amerikai elnököt Ukrajna további támogatására.
A NATO-főtitkár az interjúban kijelentette: felhívta Trump figyelmét arra, hogy Oroszország jelenleg rakétatechnológiát ad át Észak-Koreának, és ez nemcsak Dél-Koreára és Japánra, hanem Amerikára is súlyos fenyegetést jelent. Rutte hozzátette: Hszi Csin-ping kínai elnök „nagyon gondosan tanulmányozza, hogy mi jön ki ebből az egészből”, és ha olyan egyezmény születik, amely nem kedvező Ukrajnának, akkor a kínai elnöknek is „támadhatnak a jövőben gondolatai valami másról”.
A Financial Times szerint a NATO-főtitkár ezzel arra tett utalást, hogy Kína esetleg fontolóra veheti katonai erő alkalmazását Tajvannal szemben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO „védőernyő” alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!