Rugalmas Brexitben állapodtak meg az uniós vezetők, de a határidő nem tarthat tovább októbernél

A zárónyilatkozatban kitértek rá, hogy London vállalta, a halasztás ideje alatt konstruktívan, felelősségteljesen fog eljárni a jóhiszemű együttműködés jegyében, tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az EU céljainak elérését, különösen a döntéshozatali eljárásokban. Ismét leszögezték emellett, hogy nem tárgyalható újra a kiválási szerződés, valamint hogy „minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt”. Aláhúzták végül, az Egyesült Királyság egyelőre teljes jogú tag marad, ennek minden kötelezettségével.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el ezt az időt. „Az elkövetkező hat hónapban az ügy teljes egészében a szigetország kezében van. Ratifikálhatják a kiválási egyezményt, ebben az esetben véget ér a hosszabbítás. Újragondolhatják a Brexit-stratégiát. Még a kilépési szándékot is visszavonhatják” – idézte az MTI az Európai Tanács elnökét. Mint közölte, a kiterjesztés rugalmas, de kicsit rövidebb annál, mint amire számított, viszont az idő így is elég lehet a legjobb megoldás megtalálására. Újságírói kérdésre válaszolva ugyanakkor nem tudta kizárni azt a forgatókönyvet, hogy az október 31-éig tartó halasztást megelőző EU-csúcson megegyezés születhet a határidő további kitolásáról.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elégedettségét fejezte ki az eredménnyel kapcsolatban, és hangsúlyozta, meg vannak róla győződve, hogy London be fogja tartani a jóhiszemű együttműködésre vonatkozó vállalásokat, de rámutatott, a legtöbb kérdésben ráadásul minősített többségi szavazással születnek a döntések. „Egyesek szerint a szigetország időnként nehéz partner lehet, döntéseket blokkolhat, de ebben nincsen semmi új” – jegyezte meg tréfásan. Elmondta, valószínűleg az Egyesült Királyság is részt fog venni az EP-választáson, ami ugyan kicsit furcsa, de tiszteletben kell tartani a közösségi jogot.

Emmanuel Macron francia elnök azonban ezt – sokak szerint főként belpolitikai okokból – ellenezte, mondván még a „kemény Brexit” is jobb, mint ha London esetleg akadályozni próbálná az Európai Unió működését. Macron később kijelentette, hogy ez volt a legjobb megoldás, az álláspontok jelentősen eltérek, de kompromisszumra tudtak jutni. Angela Merkel német kancellár üdvözölte, hogy egyelőre elhárult a rendezetlen brit kilépés veszélye, valamint azt, hogy még ilyen nehéz helyzetben is sikerült az egység megőrzése.

May azt hangoztatta, hogy az alsóháznak mihamarabb jóvá kell hagynia a Brexit-megállapodást, akár már májusban, és távozni kell az EU-ból, amint csak lehetséges. Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a megbeszélés során Bécs álláspontja közelebb volt Párizséhoz, de a fő, hogy tető alá hozták az egyezséget.

Nyilatkozataikban többen kitértek arra, hogy a huszonhetek az Egyesült Királyság távozását követő időszakra vonatkozó ügyekben a britek nélkül fognak egyeztetni. Fontos szempont lehet, hogy az Európai Bizottság mandátuma is október végén jár le, mivel egyes diplomáciai források korábban arról számoltak be, hogy egy hosszú halasztás akár a brüsszeli testület megbízatásának néhány hónapos kiterjesztését is eredményezheti. Az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a bizottság új elnökét és a szervezet tagjait, és amennyiben az Egyesült Királyság részt vesz a választásokon, majd később kilép az EU-ból, akkor a kinevezés nem tükrözné a brit képviselők távozásával megváltozó hatalmi egyensúlyt, ami legitimitási kérdéseket vethetne fel.