
Fotó: mti
A menekültügyi eljárások rövidítéséről döntött hétfőn a budapesti parlament. A képviselők az államhatárról szóló törvényt is módosították a tervezett határzárral kapcsolatban, közérdekű használati jogot adva a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül.
2015. július 06., 19:562015. július 06., 19:56
2015. július 06., 20:532015. július 06., 20:53
Az ideiglenes biztonsági határzárral, valamint a migrációval összefüggő törvények Pintér Sándor belügyminiszter javasolta módosítását – amelyet kivételes eljárásban tárgyaltak – 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a ház.
Az előterjesztést a kormánypártiak és a jobbikosok támogatták, míg a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek nemmel szavaztak, ahogyan egy fideszes képviselő, Kovács Zoltán is nem gombot nyomott. A tárcavezető indoklása szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer 130 százalékosan túlterhelt, a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését, és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.
Pintér Sándor úgy határozta meg törvénymódosítási javaslata célját, hogy akiknek megalapozott nemzetközi védelmi igényük van, azokat minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat viszont mielőbb ki lehessen toloncolni.
A jogszabály változtatásával korlátozzák az ismételt menedékkérők területen maradási jogát, ami azt jelenti, hogy ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjon.
A menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik. A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!