
Brüsszeli illetékesek önkényesnek tartják Moszkva lépését, miszerint közel száz európai uniós politikusnak megtiltották, hogy Oroszország területére lépjenek.
2015. május 31., 16:322015. május 31., 16:32
A kitiltottak között szerepel öt román politikus és diplomata is. Az orosz hatóságok döntéséről először Mark Rutte holland miniszterelnök adott hírt pénteken, közölve: a kitiltás válasz az ukrajnai politikája miatt Moszkvát sújtó nemzetközi szankciókra. Moszkva ellen tavaly vezettek be nemzetközi szankciókat – köztük beutazási tilalmat is – a Krím elcsatolása miatt.
Az uniós országok nagykövetségeihez eljuttatott listán 89 név található, a legtöbb kitiltott lengyel állampolgár, de szép számban vannak britek, németek, svédek, észtek és litvánok; magyar név nem szerepel a listán.
Nem utazhat be Oroszországba többek között Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője, Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, Malcolm Rifkind egykori brit védelmi miniszter, Robert Kupiecki lengyel igazságügyminiszter-helyettes vagy Uwe Corsepius, az Európai Unió Tanácsának főtitkára, Angela Merkel német kancellár leendő tanácsadója.
Kitiltották Jerzy Buzeket, az EP egykori elnökét, volt lengyel miniszterelnököt, Henri Malosse-t, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vezetőjét, Vytautas Landsbergis volt litván államfőt, Bernard-Henri Lévy francia filozófust és Stefan Fülét, az Európai Bizottság volt EU-bővítési biztosát is.
A listát több európai illetékes is megalapozatlannak és önkényesnek nevezte. „Ezt a lépést tökéletesen önkényesnek és indokolatlannak tartjuk, annál is inkább, mivel teljesen átláthatatlan, ezenkívül semmiféle felvilágosítást nem adtak róla\" – mondta az EU egyik szóvivője. A német kormány szombaton magyarázatot kért Moszkva „feketelistájáról\", a berlini külügyminisztérium szerint ugyanis az érintetteknek joguk van tudni, milyen okból, mire alapozva tiltották meg számukra a beutazást Oroszországba.
Romániából Adrian Cioroianu volt külügyminiszter, leendő UNESCO-nagykövet, Iulian Chifu, Traian Băsescu volt államfő tanácsadója, Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) elnöke, Gheorghe Haţegan, a Transgaz gázszolgáltató vállalat igazgatóhelyettese és Tiberiu-Liviu Chodon, a román haditengerészet parancsnoka szerepel az oroszok feketelistáján.
Az érintettek valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy büszkeséggel tölti el őket Moszkva szankciója. „Senki nem akadályozhat meg abban, hogy továbbra is nagyra értékeljem az orosz népet és kultúrát. Történelemtanárként jól tudom, hogy a rezsimek mennek, az országok maradnak\" – írta vasárnap Facebook-oldalán Cioroianu.
Tomac a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: nem csodálkozik a kitiltásán, hiszen Oroszország Moldovai Köztársasággal kapcsolatos politikája kíméletlen bírálójának számít. Chifu – aki elsőként tette közzé a kitiltott román politikusok névsorát – úgy értékelte, ha ez az ára szabadon kommentálni, hogy Oroszország miként hágja át a nemzetközi jogszabályokat, akkor nem bánja a szankciót.
A román külügyminisztérium szombaton közölte, nem moszkvai, hanem uniós forrásból szerzett tudomást arról, hogy román személyek is szerepelnek a kitiltottak között. A tárca hozzátette: hivatalos úton kér magyarázatot a történtekre az orosz féltől.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!