A romániai lakosság 35 százaléka nem nyújtana anyagi támogatást a háború sújtotta Ukrajnának
Fotó: Európai Bizottság
Az uniós állampolgárok továbbra is erős szolidaritást éreznek Ukrajna iránt és támogatják az ukrán népet segítő intézkedéseket – olvasható az Európai Bizottság által csütörtökön közzétett Eurobarométer-felmérésből. Amelyből kiderül, hogy a román állampolgárok támogatják legkevésbé a háború sújtotta országnak nyújtott segítséget.
2023. február 23., 16:432023. február 23., 16:43
2023. február 23., 17:252023. február 23., 17:25
Az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva első évfordulója alkalmából készített értékelésből kiderül, hogy a válaszadók 91 százaléka egyetért az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtással, és 88 százalékuk támogatja a háború elől menekülő emberek befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka helyesli, miközben az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a válaszadók 74 százaléka ért egyet. Az európaiak 67 százaléka továbbra is támogatja az orosz állami tulajdonban lévő média szolgáltatására vonatkozó tilalmat, valamint 65 százalékuk ért egyet a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának uniós finanszírozásával.
Az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer részletes adatai ugyanakkor érdekes módon arra világítanak rá, hogy Románia lakossága körében érzékelhető a legnagyobb elutasítottság az Ukrajnának nyújtott támogatások terén. Itt ellenzik a legtöbben – a romániai megkérdezettek 25 százaléka – a háború sújtotta lakosságot célzó humanitárius támogatást, az elutasítottság mértéke szerint Bulgária (15 százalék), Ausztria (13), Csehország (12), Szlovákia (11), majd Olaszország és Magyarország (9-9 százalék) következik a sorban.
Fotó: Európai Bizottság
Szintén élen jár, a második helyet foglalja el Románia a háborús menekülteknek az EU tagállamaiban történő befogadásának elutasítottsága terén is (24 százalék). Itt első helyen Csehország szerepel (26 százalék), majd Bulgária, Ausztria (egyformán 19 százalék), Szlovákia (15) és Magyarország (12) következik. Az Ukrajnának folyósított nemzetközi pénzügyi támogatást leginkább Szlovákiában ellenzi a lakosság (a megkérdezettek 42 százaléka), itt Románia a harmadik helyen áll 35 százalékos elutasítottsággal, holtversenyben Magyarországgal. Az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a legtöbben (44 százalék) Szlovákiában nem értenek egyet, e téren Magyarország a 4. helyen áll 39 százalékos elutasítottsággal, míg a sorrendben 8. Romániában a megkérdezettek 25 százaléka ellenzi az uniós büntetőintézkedéseket.
Következnek a bolgárok (57 százalék), szlovákok (56), a ciprusiak (47), majd a magyarok (46 százalék), ugyanakkor a romániai lakosság körében 36 százalékos a katonai támogatásnyújtás elutasítottsága, miközben 55 százalék ezt elutasítja. Ez az adat Magyarország esetében kevésbé meglepő, hiszen a magyar kormány többször leszögezte, nem szolgáltat fegyvereket Ukrajnának, és ahhoz sem járul hozzá, hogy a területén áthaladjanak a háború sújtotta országnak szánt fegyverszállítmányok. Ennek ellenére a magyarországi megkérdezettek 50 százaléka támogatja a hadieszközök formájában való segítségnyújtást. A román államról viszont – elsősorban ukrán politikusok megnyilatkozása alapján – sejthető, hogy szállított már fegyvereket északi szomszédjának, az erről szóló információkat ugyanis soha senki nem cáfolta határozottan a bukaresti kormányzati illetékesek részéről.
Az Eurobarométer által készített közvélemény-kutatásban 27 tagállamban összesen mintegy 26 500 uniós állampolgár vett részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!