A romániai lakosság 35 százaléka nem nyújtana anyagi támogatást a háború sújtotta Ukrajnának
Fotó: Európai Bizottság
Az uniós állampolgárok továbbra is erős szolidaritást éreznek Ukrajna iránt és támogatják az ukrán népet segítő intézkedéseket – olvasható az Európai Bizottság által csütörtökön közzétett Eurobarométer-felmérésből. Amelyből kiderül, hogy a román állampolgárok támogatják legkevésbé a háború sújtotta országnak nyújtott segítséget.
2023. február 23., 16:432023. február 23., 16:43
2023. február 23., 17:252023. február 23., 17:25
Az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva első évfordulója alkalmából készített értékelésből kiderül, hogy a válaszadók 91 százaléka egyetért az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtással, és 88 százalékuk támogatja a háború elől menekülő emberek befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka helyesli, miközben az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a válaszadók 74 százaléka ért egyet. Az európaiak 67 százaléka továbbra is támogatja az orosz állami tulajdonban lévő média szolgáltatására vonatkozó tilalmat, valamint 65 százalékuk ért egyet a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának uniós finanszírozásával.
Az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer részletes adatai ugyanakkor érdekes módon arra világítanak rá, hogy Románia lakossága körében érzékelhető a legnagyobb elutasítottság az Ukrajnának nyújtott támogatások terén. Itt ellenzik a legtöbben – a romániai megkérdezettek 25 százaléka – a háború sújtotta lakosságot célzó humanitárius támogatást, az elutasítottság mértéke szerint Bulgária (15 százalék), Ausztria (13), Csehország (12), Szlovákia (11), majd Olaszország és Magyarország (9-9 százalék) következik a sorban.
Fotó: Európai Bizottság
Szintén élen jár, a második helyet foglalja el Románia a háborús menekülteknek az EU tagállamaiban történő befogadásának elutasítottsága terén is (24 százalék). Itt első helyen Csehország szerepel (26 százalék), majd Bulgária, Ausztria (egyformán 19 százalék), Szlovákia (15) és Magyarország (12) következik. Az Ukrajnának folyósított nemzetközi pénzügyi támogatást leginkább Szlovákiában ellenzi a lakosság (a megkérdezettek 42 százaléka), itt Románia a harmadik helyen áll 35 százalékos elutasítottsággal, holtversenyben Magyarországgal. Az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a legtöbben (44 százalék) Szlovákiában nem értenek egyet, e téren Magyarország a 4. helyen áll 39 százalékos elutasítottsággal, míg a sorrendben 8. Romániában a megkérdezettek 25 százaléka ellenzi az uniós büntetőintézkedéseket.
Következnek a bolgárok (57 százalék), szlovákok (56), a ciprusiak (47), majd a magyarok (46 százalék), ugyanakkor a romániai lakosság körében 36 százalékos a katonai támogatásnyújtás elutasítottsága, miközben 55 százalék ezt elutasítja. Ez az adat Magyarország esetében kevésbé meglepő, hiszen a magyar kormány többször leszögezte, nem szolgáltat fegyvereket Ukrajnának, és ahhoz sem járul hozzá, hogy a területén áthaladjanak a háború sújtotta országnak szánt fegyverszállítmányok. Ennek ellenére a magyarországi megkérdezettek 50 százaléka támogatja a hadieszközök formájában való segítségnyújtást. A román államról viszont – elsősorban ukrán politikusok megnyilatkozása alapján – sejthető, hogy szállított már fegyvereket északi szomszédjának, az erről szóló információkat ugyanis soha senki nem cáfolta határozottan a bukaresti kormányzati illetékesek részéről.
Az Eurobarométer által készített közvélemény-kutatásban 27 tagállamban összesen mintegy 26 500 uniós állampolgár vett részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!