Románia is szerepel az iráni támadások potenciális célpontjai között

Egy másik iráni napilap, a teheráni önkormányzathoz tartozó Hamsahri címlapján közzétett egy térképet, amelyen kilenc európai országban található amerikai katonai bázisok szerepelnek, amelyek egy esetleges új háború esetén lehetséges célponttá válnának:

• a térképen Románia, Görögország, Olaszország, Albánia, Ciprus, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Portugália katonai létesítményei szerepelnek, feltüntetve azok földrajzi elhelyezkedését és az Iránhoz viszonyított hozzávetőleges távolságukat;
• a lap állítása szerint az európai amerikai katonai infrastruktúrát Teherán legitim célpontnak tekintheti, mivel az támogatja a közel-keleti katonai műveleteket.

Az iráni sajtóban megjelenő nyilatkozatokat a teheráni katonai vezetés hivatalos retorikájának keményedése kíséri.

„A legutóbbi háborúban a konfliktus a megszállt területekről kiterjedt a régió országaiban található amerikai támaszpontokra, de ha újabb támadásra kerül sor, a háború földrajzi kiterjedése Nyugat-Ázsián túlra is kiterjedhet” – hangsúlyozta az iráni tisztségviselő. Hozzátette, hogy a fegyveres erők frissítik azoknak az amerikai és izraeli célpontoknak a listáját, amelyek támadás alá kerülhetnek.

Az iráni Tasznim hírügynökség szerint a hadsereg vezetése azt állítja, hogy az amerikai katonai létesítmények, felszerelések, csapatok és érdekeltségek bárhol célponttá válhatnak, ahol az iráni fegyverek hatótávolságán belül vannak. Gasszem Gorajsi tábornok, a Baszidzs félkatonai szervezet egyik magas rangú parancsnoka kijelentette, hogy

„Ezentúl a fegyveres erőknek nem lesznek korlátai a célpontok megsemmisítését, a rakéták hatótávolságának meghatározását vagy a rakétaműveletek terjedelmét illetően” – jelentette ki.

Az iráni hatóságok már 2026 márciusában, az ország elleni amerikai és izraeli támadás után is megfenyegették Romániát. Március 16-án az iráni külügyminisztérium szóvivője, Eszmail Bagai figyelmeztette Bukarestet, milyen következményekkel járna az a döntés, ha Románia engedélyezné az Egyesült Államok számára a román katonai bázisok használatát az Iránnal folytatott konfliktushoz kapcsolódó műveletekhez.

– nyilatkozta akkor az iráni tisztségviselő. Bagai szerint egy ilyen döntés felvetné Románia nemzetközi felelősségét, és lehetséges politikai és jogi következményekről is beszélt.

korábban írtuk

Irán megfenyegette Romániát az Amerikának nyújtott hadászati támogatás miatt

Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.

A figyelmeztetés azt követően érkezett, hogy a román parlament jóváhagyta az amerikai katonai felszerelések és erők ideiglenes Romániába telepítésére vonatkozó kérelmet a közel-keleti konfliktus kapcsán. A román külügyminisztérium elutasította Teherán értelmezését, és hangsúlyozta, hogy Románia nem vesz részt a háborúban.

„Románia nem vesz részt a konfliktusban. Prioritásunk a feszültségcsökkentésre irányuló diplomáciai erőfeszítés, amely mellett már a konfliktus első napjától kezdve kiálltunk” – közölte a külügyminisztérium március 16-i sajtóközleményében.

és hogy az országba telepített rakétavédelmi rendszer kizárólag védelmi célokat szolgál.

Románia számos olyan fontos katonai létesítménynek ad otthont, amelyek kulcsfontosságúak az Egyesült Államokkal való együttműködés és a NATO keleti szárnyának védelme szempontjából. A Fekete-tenger partján, Konstanca megyében található Mihail Kogălniceanu légitámaszpont az amerikai erők egyik legfontosabb támaszpontja a Fekete-tengeri régióban.

A dél-romániai Deveseluban működik az Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi rendszer, amely beépült a NATO védelmi rendszerébe. Emellett márciusban azt is jóváhagyták, hogy az amerikai hadsereg az aranyosgyéresi 71. légitámaszpontot is felhasználja az Irán elleni műveletekhez.