
Fotó: Rompres
2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
A világszervezet vezetője szerint évente 15–20 milliárd dollárt kell költeni arra, hogy úrrá lehessen lenni az élelmiszerválságon, és 2030-ra ötven százalékkal növeljék az élelmiszer-termelést a gyarapodó igények kielégítése végett. Jacques Diouf, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezérigazgatója, a rendezvény házigazdája arról beszélt, hogy a gazdag országok dollármilliárdokat költenek a mezőgazdaság támogatására, a pazarló és eltúlzott élelmiszer-fogyasztásra, továbbá fegyverkezésre. A világ túlsúlyos embereinek féktelen élelmiszer-fogyasztása évente 20 milliárd dollárba kerül. Ehhez hozzá kell adni 100 milliárd dollárnyi közvetett költséget, amibe az ezzel járó betegségek és a korai elhalálozások kerülnek – mutatott rá Diouf. A Világbank és segélyszervezetek becslése szerint az emelkedő élelmiszerárak következtében 100 millió emberrel gyarapodhat az éhezők tábora, miközben 850 millió ember már amúgy is éhezik. Segélyszervezetek szerint Japán és Kína készleteik szinten tartásával hozzájárultak a rizs magas árához, ami lázongásokat váltott ki szerte a világban, még a távoli Haitin is. Fukuda Jaszuo japán kormányfő ígéretet tett a római tanácskozáson: országa 300 ezer tonna importált rizst szabadít fel készleteiből, hogy enyhítse a válságot. Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök úgy vélekedett, hogy nem a bioüzemanyagok felelősek a kialakult helyzetért, éppen ellenkezőleg: azok fontos eszközök abban, hogy segítsék a legszegényebb országokat a bizonytalan élelmiszerhelyzetből való kilábalásban. A politikus egyben teljesen alaptalannak nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint a bioetanol előállítása az élelmiszer-termelés rovására történik. Nicolas Sarkozy francia államfő a fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztését és korszerűsítését szorgalmazta. Kijelentette, hogy azonnal cselekedni kell, és 2050-ig meg kell duplázni a világ élelmiszer-termelését. Franciaország a következő öt évben egymilliárd euróval segít abban, hogy fejlesszék a mezőgazdaságot Afrikának a Szaharától délre eső részén.
Hírösszefoglaló
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.