
Fotó: Rompres
2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
A világszervezet vezetője szerint évente 15–20 milliárd dollárt kell költeni arra, hogy úrrá lehessen lenni az élelmiszerválságon, és 2030-ra ötven százalékkal növeljék az élelmiszer-termelést a gyarapodó igények kielégítése végett. Jacques Diouf, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezérigazgatója, a rendezvény házigazdája arról beszélt, hogy a gazdag országok dollármilliárdokat költenek a mezőgazdaság támogatására, a pazarló és eltúlzott élelmiszer-fogyasztásra, továbbá fegyverkezésre. A világ túlsúlyos embereinek féktelen élelmiszer-fogyasztása évente 20 milliárd dollárba kerül. Ehhez hozzá kell adni 100 milliárd dollárnyi közvetett költséget, amibe az ezzel járó betegségek és a korai elhalálozások kerülnek – mutatott rá Diouf. A Világbank és segélyszervezetek becslése szerint az emelkedő élelmiszerárak következtében 100 millió emberrel gyarapodhat az éhezők tábora, miközben 850 millió ember már amúgy is éhezik. Segélyszervezetek szerint Japán és Kína készleteik szinten tartásával hozzájárultak a rizs magas árához, ami lázongásokat váltott ki szerte a világban, még a távoli Haitin is. Fukuda Jaszuo japán kormányfő ígéretet tett a római tanácskozáson: országa 300 ezer tonna importált rizst szabadít fel készleteiből, hogy enyhítse a válságot. Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök úgy vélekedett, hogy nem a bioüzemanyagok felelősek a kialakult helyzetért, éppen ellenkezőleg: azok fontos eszközök abban, hogy segítsék a legszegényebb országokat a bizonytalan élelmiszerhelyzetből való kilábalásban. A politikus egyben teljesen alaptalannak nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint a bioetanol előállítása az élelmiszer-termelés rovására történik. Nicolas Sarkozy francia államfő a fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztését és korszerűsítését szorgalmazta. Kijelentette, hogy azonnal cselekedni kell, és 2050-ig meg kell duplázni a világ élelmiszer-termelését. Franciaország a következő öt évben egymilliárd euróval segít abban, hogy fejlesszék a mezőgazdaságot Afrikának a Szaharától délre eső részén.
Hírösszefoglaló
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.