Fotó: Facebook/rishisunak
Rishi Sunak volt brit pénzügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy indul a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási versenyében.
2022. október 23., 15:302022. október 23., 15:30
Sunak hivatalos bejelentését feszült várakozás előzte meg, mivel a sajtó, a politikai elemzők és a fogadóirodák egyöntetűen őt tartják a legesélyesebb jelöltnek a pártvezetői tisztségre.
A Konzervatív Párt új vezetője lesz az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság által vezetett listán vasárnap 130 olyan konzervatív párti képviselő neve szerepelt, akik hivatalosan közölték, hogy Sunakot támogatják.
A BBC adatai szerint a posztra még esélyesnek tartható másik két potenciális jelölt közül Boris Johnson volt miniszterelnöknek jelenleg 55, Penny Mordaunt volt védelmi miniszternek – a brit védelmi tárca eddigi első és egyetlen női vezetőjének – 23 támogatója van a konzervatív frakcióban.
A három politikus közül egyedül Johnson nem jelentette még be hivatalosan, hogy pályázik-e a Konzervatív Párt vezetői tisztségére, de egyik legszorosabb politikai szövetségese, Jacob Rees-Mogg, az üzleti ügyek minisztere a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában azt mondta, hogy Johnson „egyértelműen” indulni kíván a tisztségért.
A brit fogadóirodák a pénteki nyereménykiírásokból következtetve Rishi Sunak volt pénzügyminisztert tartják a győzelemre legesélyesebb jelöltnek a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért folyó versengésben.
Rees-Mogg szerint Boris Johnson is megszerezte a jelöltséghez minimálisan előírt száz tory frakciótag támogatását.
Ez már előző nap is elhangzott Johnson környezetéből, de az alsóházi konzervatív frakció számos tagja azonnal cáfolta, hogy a volt kormányfő összegyűjtötte a száz támogatót.
Sunak és Johnson vasárnapra virradó éjjel négyszemközti találkozót tartott, de erről – a megbeszélés tényén kívül – semmiféle részlet nem szivárgott ki.
Rishi Sunak a Twitteren közzétett vasárnapi nyilatkozatában, amelyben bejelentette indulását, azt ígérte, hogy megválasztása esetén kormányának „minden szintjén” a professzionalizmus jellemzi majd a munkát.
Ez alig burkolt utalás volt arra a modern brit politikatörténetben példátlan gazdaságpolitikai fiaskóra, amely először Kwasi Kwarteng előző pénzügyminiszter, majd néhány nappal később Liz Truss miniszterelnök bukásához vezetett.
Kwarteng szeptember végén átfogó, 45 milliárd font értékű adócsökkentési programot jelentett be a megélhetési nehézségek enyhítése és a gazdasági növekedés ösztönzése céljával, de az előterjesztést hatalmas piaci felfordulás követte, mivel a program nem tartalmazott érdemi számításokat és előrejelzéseket a tervbe vett adócsökkentések költségvetési hatásainak finanszírozhatóságáról.
A font az adóprogram ismertetése után példátlan ütemben kezdett gyengülni, árfolyama csaknem a paritásig zuhant a dollárral szemben, a brit államadósság-eszközök hozama meredeken megugrott, és mindez a Bank of England soron kívüli kötvénypiaci intervencióját tette szükségessé, mivel a brit jegybank szerint Nagy-Britannia pénzügyi stabilitása került veszélybe.
Mindezek nyomán mindhárom globális hitelminősítő, a Moody's, a Fitch Ratings és az S&P egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a brit államadós-osztályzatok kilátását.
Liz Truss a múlt héten menesztette Kwartenget, és csütörtökön bejelentette, hogy ő is távozik, miután a példátlan piaci felfordulás miatt az alsóházi tory frakció ellene fordult.
A Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási folyamata legkésőbb október 28-án, pénteken lezárul, de ha a hétfő délutáni határidőig Sunakon kívül más nem tudja összegyűjteni a jelöltséghez minimálisan előírt száz frakciótámogatót, akkor hétfőtől ő lehet az Egyesült Királyság új miniszterelnöke.
A pénteken ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek többsége nem szeretné, ha Boris Johnson volt miniszterelnök visszatérne a kormányfői tisztségbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!