Fotó: MTI/Soós Lajos
„Az Európa Tanács napirendjén kell tartani a nemzeti kisebbségek ügyét, mert kevés tagállam fogja ezt velünk vagy helyettünk megtenni” – hangzott el a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának szerdai ülésén.
2021. december 08., 17:282021. december 08., 17:28
2021. december 08., 17:292021. december 08., 17:29
A kijelentés Sztáray Pétertől, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkárától származik, írta az MTI. Az államtitkár az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága november végén zárult magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról beszámolva emlékeztetett: elsődleges cél volt e téma napirendbe emelése.
Sikeresnek nevezte a magyar elnökséget és hozzátette: 50 szakmai, 20 kulturális rendezvény elsősorban a közösségek jogaira, azok érvényesülésére és fejlesztésének lehetőségére koncentrált, miközben ez a téma „döcögősen halad mostanában az Európa Tanácsban”, és „a másfajta kisebbségekkel foglalkozás sokkal nagyobb politikai érdeklődésre tart számot”.
– jegyezte meg. Kiemelte: ez az az egyik téma, amiben nemzeti konszenzusnak kellene uralkodnia ahhoz, hogy hatékonyan lehessen képviselni a magyar érdekeket.
Az államtitkár megemlítette: nem számít arra, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak terén belátható időn belül konszenzus alakulhat ki, hiszen ezek a jogok az uniós jogrendben nem szerepelnek. Kettős mércére utal, hogy miközben a nemzeti kisebbségeknél egyéni jogokról, az LMBTQ-ügyek esetében közösségről beszélnek, mondta Sztáray Péter.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Kalmár Ferenc András, a tárca Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa a magyar elnökség ideje alatt e témában tartott rendezvényeket vette sorra felszólalásában.
Jelezte: a témában rendezett első nagy konferencián azt tekintették át, milyen keretekre tudnak támaszkodni e területen; itt azt állapították meg, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése „elfelejtett téma” és ebben a jelen politikai közegben nem is várható komoly előrelépés, de a meglévő lehetőségeket minél szélesebben és mélyebben ki kell használni.
Kalmár Ferenc hozzátette: a második tanácskozáson a meghívott etnikai kutatóintézetek és a civil szervezetek jelezték, hogy szakmai ismereteiket és kapacitásaikat nem használják ki a döntés-előkészítés vagy a monitoring terén az európai intézmények. A harmadik nagy rendezvényen a működő joggyakorlatokat tekintették át, míg a jövő, a megmaradás, az identitás megőrzésének perspektíváját vizsgáló negyedik konferencia strasbourgi nyilatkozatában a magyar elnökség fél éve alatt lefektetett alapelvek és a megkezdett munka továbbvitelének fontosságát emelték ki.
Szili Katalin határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott a nemzeti identitás védelméhez való jog, mint ötödik generációs állampolgári jog kimondásának fontosságát emelte ki az ülésen, felvetve, hogy az afrikai származású emberek után az őshonos európai kisebbségek jogait is nyilatkozatban kellene rögzítenie az Európai Parlamentnek.
Juhász Hajnalka, a Miniszterelnökség az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2021 májusa és novembere között esedékes magyar elnöksége prioritásaival összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosaként azt emelte ki: fontos, hogy Magyarország miként pozicionálja magát az Európa Tanács és az Európai Unió keretében a nemzeti kisebbségek témájában folyó diskurzusokban, hiszen ennek kihatása lehet arra az időszakra is, amikor 2024-ben Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét.
A bizottság egyhangú szavazással támogatta a beszámoló parlamenti elfogadásáról szóló határozati javaslatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!