Gyermekek válságövezetben. Az ukrajnai háborúra is kitér a jelentés
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Rekordszámú, több mint 470 millió gyermek – azaz a világon élő gyermekek csaknem 19 százaléka – él válságövezetben az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) legfrissebb, pénteken közzétett jelentése szerint, amelyben hozzáteszik, hogy további 47 millióan kényszerültek elmenekülni otthonaikból.
2024. december 30., 15:302024. december 30., 15:30
A jelentésben az ausztráliai székhelyű Institute for Economics and Peace (IEP) kutatóintézet által összeállított GPI-mutatóra (The Global Peace Index) hivatkozva aláhúzzák, hogy a második világháború óta soha nem volt ennyi konfliktus a világban, példaként említve a Gázai övezetet, Ukrajnát, Mianmart, Haitit és Szudánt.
„2024 szinte minden tekintetben egyike volt a legrosszabb éveknek a válságövezetben élő gyermekek számára az UNICEF 78 éves fennállása óta” – jelentette ki Catherine Russell, a szervezet ügyvezető igazgatója, aláhúzva, hogy a harcok sújtotta térségekben élő gyermekeket a többi között az egészségügyi szolgáltatások, például oltások hiánya és az alultápláltság fenyegeti, de sokan meg is halnak vagy megsebesülnek a harcokban, a lányokat pedig szexuális erőszak is gyakran éri.
Ez utóbbival kapcsolatban a jelentésben figyelmeztetnek arra, hogy Haitin 1000 százalékkal nőtt a gyermekek ellen elkövetett, bejelentett szexuális erőszakcselekmények száma, valamint hangsúlyozzák, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek aránytalanul nagy mértékben vannak kitéve erőszakos cselekményeknek.
A jelentésben kitérnek továbbá a konfliktuszónákban élő gyermekek rossz mentális állapotára is, amelyet szeretteik elvesztése, az erőszaknak való kitettség és otthonaik megsemmisülése okoz, valamint az ezen állapot következményeire, a többi között depresszióra, rémálmokra és esetleges agresszív viselkedésre is.
„Ez nem válhat normálissá” – figyelmeztetett Russell, hozzátéve: nem szabad hagyni, hogy egy teljes generáció váljon az ellenőrizetlenné váló konfliktusok járulékos áldozatává.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!