A boldogító voks. Fiatal házasok szavaznak Románia római nagykövetségén
Fotó: Külügyminisztérium
Közel 380 ezer külföldön élő román állampolgár adta le voksát az államfőválasztás második fordulójában az ország határain kívül kialakított szavazókörzetekben szombaton.
2019. november 23., 19:162019. november 23., 19:16
2019. november 23., 22:512019. november 23., 22:51
A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint több mint 362 ezer választópolgár a külföldön kialakított szavazókörzetekben adta le voksát, míg 17 503 román állampolgár a levélszavazás mellett döntött. Mindez azt jelenti, hogy a két héttel ezelőtt rendezett első fordulóhoz képest magasabb a szavazókedv a diaszpórában élők körében, november 9-én, szombaton ugyanis csak éjjel lépte túl a 300 ezret a szavazók létszáma. A legutóbbi, 2014-ben rendezett államfőválasztás második fordulójában összesen 379 ezren voksoltak külföldön.
A BEC szerint a legtöbben Olaszországban szavaztak, mintegy 52 ezren.
Spanyolországban, ahol a legtöbb szavazóhelyiséget alakították ki (143), mintegy 35 ezer román állampolgár járult az urnákhoz. A diaszpórában élőket – akárcsak az első fordulóban – ezúttal is három napon át várják az urnákhoz.
Összesen 835 szavazókörzetet alakítottak ki számukra, amelyekben még szombaton és vasárnap helyi idő szerint 7 és 21 óra között szavazhatnak. Azok a választópolgárok, akik 21 órakor a szavazóhelyiségekben vagy azok előtt tartózkodnak, 23 óra 59 percig még voksolhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!