Figyelmeztet. Putyin szerint az ukrajnai fegyverszállítások csak meghosszabbítják a harcokat
Fotó: kremlin.ru
A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök – hivatalának tájékoztatása szerint – abban a telefonbeszélgetésben, amelyet csaknem hároméves szünet után kedden folytatott francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.
2025. július 02., 10:322025. július 02., 10:32
2025. július 02., 10:352025. július 02., 10:35
A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással. A nyugati országok – fogalmazott Putyin a kétórás beszélgetésben – „a harcok elnyújtását célzó irányvonalat követik, amikor a kijevi rezsimet különböző korszerű fegyverekkel látják el”.
– hangsúlyozta az orosz államfő.
Macron tűzszünetre és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások megkezdésére hívta fel az orosz elnököt.
A felek beszéltek az iráni válságról is. Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak be kell tartania az atomsorompó-egyezmény előírásait, és teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel – közölte a francia elnöki hivatal.
A két vezető elhatározta, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hamarosan folytatják az egyeztetést.
Mindeközben a Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője a CNN-nel közölte:
Az erről szóló rendeletet Pete Hegseth védelmi miniszter írta alá, a készletek átvizsgálása már hónapok óta folyamatban volt. Az nem volt azonnal világos, hogy a döntés érinti-e a más országoknak nyújtott katonai támogatást.
„Ez a döntés azért született, hogy Amerika érdekeit helyezzük előtérbe, miután (a védelmi minisztérium) felülvizsgálta nemzetünk katonai támogatását és a világ más országainak nyújtott segítségét” – mondta Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára közleményében.
„Az Egyesült Államok fegyveres erőinek ereje továbbra is megkérdőjelezhetetlen – kérdezzék csak Iránt” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok több tízmilliárd dollárnyi katonai segélyt küldött Ukrajnának azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte a teljes körű inváziót,
A védelmi minisztérium „továbbra is szilárd lehetőségeket biztosít az elnöknek az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek folytatására” – mondta Elbridge Colby, az amerikai védelmi minisztérium politikai államtitkára.
Ugyanakkor, tette hozzá Colby, „a minisztérium szigorúan vizsgálja és kiigazítja a megközelítését e cél elérése érdekében, miközben megőrzi az amerikai erők készenlétét az adminisztráció védelmi prioritásaihoz”.
A döntés röviddel azután született, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt heti hollandiai NATO-csúcson találkozott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel.
Ez alkalommal Trump a BBC azon kérdésére, hogy biztosítanak-e további Patriot rakétavédelmi rendszereket Ukrajna számára, azt mondta, hogy
A Zelenszkijjel folytatott beszélgetésére utalva Trump azt mondta: „Néha kicsit durva volt a viszonyunk, de nem is lehetett volna kedvesebb”.
Mint ismeretes, a két elnök idén márciusban heves összetűzésbe keveredett az Ovális Irodában. Utána Trump közölte, hogy szünetelteti az Ukrajnának szánt katonai segélyt, amelyet még az előző Biden-kormányzat irányzott elő. A hírszerzési információcserét is felfüggesztették Ukrajnával.
Később azonban mindkét korlátozást feloldották.
Április végén az Egyesült Államok és Ukrajna olyan megállapodást írt alá, amely katonai segítségért cserébe hozzáférést biztosít az Egyesült Államoknak Ukrajna ásványkincs-tartalékaihoz.
Mindeközben
amelyben Tor és Osza légvédelmi rakétarendszereket, valamint drónokat gyártanak az orosz hadsereg számára.
A közlés szerint az Ukrajnától több mint 1300 kilométerre, Udmurtföldön lévő elektromechanikai üzem gyártóüzemei és raktárépületei voltak a célpontok.
Ez az üzem az orosz védelmi minisztérium megrendeléseit teljesíti: légvédelmi rakétarendszerek gyártására szakosodott, továbbá a Garpija nevű csapásmérő drón fejlesztője is.
A gyár nemzetközi szankciók alatt áll, mint az orosz hadiipari komplexum része – tették hozzá.
Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk kormányzója kedden azt közölte, hogy
A támadásnak halálos áldozatai és sebesültjei vannak, a kormányzó viszont pontos számokat egyelőre nem közölt. A déli ukrán védelmi erők később azt jelentették, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Huljajpole településre reggel két ballisztikus rakétával mértek csapást.
„Az előzetes adatok szerint valószínűleg két Iszkander-M típusú ballisztikus rakétát vetettek be” – írták a Telegramon, fotókat is mellékelve a pusztításról. „Az orosz támadás lerombolta a művelődési házat, két üzlethelyiséget, valamint magánházakban tett súlyos károkat” – fűzték hozzá.
Tizenhárom év börtönre ítéltek Oroszországban egy volt védelmi miniszterhelyettest
A moszkvai városi bíróság sikkasztásért és pénzmosásért 13 év szabadságvesztésre ítélte Timur Ivanovot, Szergej Sojgu korábbi védelmi miniszter volt helyettesét – az ítéletet az Interfax orosz hírügynökség ismertette kedden.
A bíróság különösen nagy értékű sikkasztásban, valamint bűnszövetkezetben elkövetett, ugyancsak különösen nagy értékű pénzmosásban találta bűnösnek Ivanovot. Ezenfelül 100 millió rubel (körülbelül 425 millió forint) pénzbírságot szabtak ki rá, továbbá
megfosztották állami kitüntetéseitől, köztük a hazájáért tett szolgálataiért kapott érdemrendtől és az Oroszország tiszteletbeli építője címtől is.
Az ügyben Ivanovval együtt vádolták volt beosztottját, az Oboronlogisztyika nevű vállalat korábbi vezetőjét, Anton Filatovot is, akit 12 év hat hónap szabadságvesztésre és pénzbírságra ítéltek.
Az ügyészség indítványára
a tárgyalást zárt ajtók mögött tartották, mert államtitoknak minősülő információkról is szó volt rajta.
Ivanov védője közölte, hogy fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Timur Ivanov 2016-tól töltötte be az orosz védelmi miniszter helyettesének tisztségét, és Szergej Sojgu szövetségesének számított. Az orosz hatóságok tavaly április 23-án vették őrizetbe vesztegetés gyanújával, egyben leváltották tisztségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kapcsolatban áll egy román állampolgárral, aki a Spanyolországban történt vasúti balesetben érintett vonatok egyikén utazott.
Románia azon mintegy 60 ország között van, amelyeket Donald Trump amerikai elnök meghívott egy új nemzetközi kezdeményezésbe, a béketanácsába.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Az ukrán és az amerikai tisztségviselők a davosi Világgazdasági Fórumon folytatják a békeajánlatról szóló tárgyalásokat – jelentette be vasárnap Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!