Az elnök úgy véli, a Nyugat miatt veszélyben forog az orosz nép fennmaradása
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a Rosszija 1 tévécsatorna a Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában.
2023. február 26., 12:472023. február 26., 12:47
2023. február 26., 12:542023. február 26., 12:54
„A mai körülmények között, amikor az összes vezető NATO-ország kijelentette, hogy fő céljuk stratégiai vereséget okozni nekünk, az hogy népünk szenvedjen, ahogy ők mondják, (...) hát hogyan tehetnénk meg, hogy ne vegyük figyelembe nukleáris képességeiket ilyen körülmények között?” – nyilatkozott az elnök, aki kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START megállapodást. Emlékeztetett rá, hogy a NATO hivatalosan nem részese a hadászati orosz–amerikai Új START-nak, és most az észak-atlanti szövetség amerikaiak ösztönzésre jelentette ki, hogy azzá akar válni.
Putyin megerősítette, hogy Oroszország szükségesnek tartja a brit és a francia nukleáris arzenál bevonását a tárgyalásokba. Mint mondta, korábban Moszkva az enyhülésre, valamint az arra való tekintettel „helyezte őket zárójelbe”, hogy „a NATO szinte demilitarizált szervezetnek nyilvánította magát”. Felidézte azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a szövetség leginkább politikai szervezet, nem pedig katonai blokk. Mint mondta, ennek a kérdésnek a megvitatásában a jelenlegi helyzetben „vissza kell térni a kezdőkörbe”. „Minden máson felül, amikor azt teszik, amit ma Ukrajnában tesznek, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy amerikai katonák a mi nukleáris létesítményeink körül settenkedjenek. Ez egyszerűen nevetséges” – hangsúlyozta Putyin.
Hangot adott álláspontjának, amely szerint a NATO az Ukrajnába irányuló, több tízmilliárd dolláros fegyverszállításai miatt a konfliktus részesének tekintendő, mivel a szövetség nem kap pénzt a szállítmányokért. „Ezeket a fegyvereket egyoldalúan adják át, ami bizonyos mértékig, legalábbis közvetve, de mégis bűnrészességet jelent a kijevi rezsim által elkövetett bűncselekményekben, beleértve a Novorosszija (Új-Oroszország – az Orosz Birodalomban így nevezték a mai Ukrajna déli, a 18. századi orosz–török háborúk idején elhódított területeit) és Donyeck lakónegyedei lövetését” – hangoztatta. Putyin szerint a Nyugat egyetlen célja Oroszország felszámolása jelenlegi formájában.
Az orosz vezető azt mondta, hogy Oroszországot a nyugati elképzelések szerint „a civilizált nemzetek úgynevezett családjába” minden részt csak külön-külön vennének fel. Meglátása szerint a Nyugat ezeket a részeket elnyomná és az ellenőrzése alá vonná. Mint mondta, ilyen körülmények között az ország nagyon sok népének, mindenekelőtt az oroszok sorsa „drámaian” megváltozna és nem biztos, hogy az orosz nép fennmaradna, mert lennének helytette „moszkoviták, uráliak és mások”.
Putyin szerint Oroszország a kapcsolatok építése során „egyfajta partnerségi megfontolásból” eddig nem reagált ezekre a „papírra lefektetett” feldarabolási tervekre. A jelenlegi helyzetben azonban, amelyhez – szerinte – a nyugatiak arra irányuló kísérletei vezettek, hogy a Szovjetunió összeomlása után „kizárólag a maguk számára alkossák újra a világot”, kénytelen lesz ezt megtenni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország népének egységesnek kell maradnia, mert ez a fő feltétele minden eredménynek és győzelemnek.
Putyin szerint Oroszország egyetért azzal, hogy a világnak változnia kell, és ezt soha nem akadályozta, egyebek között az ENSZ-ben sem, de azt ellenzi, hogy az új világ csak egyetlen ország, jelen esetben az Egyesült Államok érdekei szerint épüljön. Azt mondta, hogy Washington több „szatellitája” a gazdasági és a katonai függősége miatt csatlakoztak az Oroszország elleni küzdelemhez, miközben tudatában vannak annak, hogy ez nem az ő csak az amerikaiak „egoista” érdekeinek felel meg. Emlékeztetett arra, ahogy a szövetséges Franciaországot „megalázták” azzal, hogy megfosztották őket az ausztráliai tengeralattjáró-megrendelésüktől, Párizs mégsem reagált semmilyen módon.
Az orosz elnök kifejezte meggyőződését, hogy a többpólusú, a kölcsönös tiszteleten alapuló világért folytatott küzdelem győzedelmeskedni fog.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
1 hozzászólás