
Az orosz államfő I. (Nagy) Péter cár területi hódításon alapuló politikáját tekinti követendő példának
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, köztes megoldás nincs – jelentette ki Vlagyimir Putyin csütörtökön Moszkvában, fiatal vállalkozókkal megtartott találkozóján.
2022. június 10., 00:132022. június 10., 00:13
2022. június 10., 00:212022. június 10., 00:21
„A világ változik, méghozzá gyorsan. És ahhoz, hogy valamely ország, nép vagy etnikum bármiféle vezető szerepre pályázzon, a globális vezető szerepről nem is szólva, természetesen biztosítania kell a szuverenitását” – mondta. „Mert nincs köztes állapot: egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, függetlenül attól, hogyan nevezzük a gyarmatot” – tette hozzá az államfő, aki a találkozót megelőzően felkereste a I. (Nagy) Péter cár születésének 350. évfordulója alkalmából megrendezett tárlatot a Népgazdaság Vívmányainak Kiállításán (VDNH).
Putyin szerint a szuverenitás a geopolitikai küzdelemben a túlélés feltétele. Álláspontja szerint Péter cár a Nagy Északi Háború idején nem elragadott területeket, hanem orosz őshonos földeket szerzett vissza és erősített meg. Mint mondta, a modern Oroszország feladata is a „visszaszerzés és megerősítés”. Az orosz vezető eszmefuttatása szerint a szuverenitás politikai-katonai, gazdasági, technológiai és társadalmi összetevőből áll, mégpedig tetszőleges sorrendben, mert az egyik nem létezik a másik nélkül.
„Hogyan lehet a külső biztonságot megteremteni anélkül, hogy, mondjuk, technológiai szuverenitással rendelkeznénk? Ez lehetetlen” – mondta. Putyin a társadalom konszolidációját nevezte a fejlődés egyik legfontosabb feltételének, amely azonban szintén nem jöhet létre stabil gazdaság nélkül. Azt ígérte, hogy Oroszország tíz év múlva a jelenleginél jobban fog élni, nem ismétli meg a Szovjetunió hibáját és nyitott gazdaság marad, a szankciókra pedig a döntéshozás bürokratizáltságának lebontásával fog válaszolni. Úgy vélekedett, hogy az orosz piacot elhagyó cégek meg fogják bánni döntésüket. Hangsúlyozta, hogy a külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények nem hozhatják hátrányos helyzetbe az orosz vállalatokat.
Az állami támogatás fontosságát a gyógyszeriparral és a saját mikroelektronikával kapcsolatban hangsúlyozta. „Annak ellenére, hogy állandóan megpróbálnak belénk csípni és megsérteni azzal, hogy benzinkútország vagyunk, a metaadatok feldolgozásban csakúgy, mint a balett terén, sokak előtt járunk” – fogalmazott, és emlékeztetett rá, hogy a csúcstechnológiában más kulcsfontosságú területen is bizonyított, például a világjárvány idején az orvostudományban. Méltatta a mezőgazdaságot és a várhatóan 130 millió tonnás gabonatermést. Az ország előtt álló fő kihívást ugyanakkor a demográfiában nevezte meg.
„Több emberre van szükségünk, akiknek egészségesnek kell lenniük” – mondta. A modern rakétatechnikát és űrkutatást megalapozó Konsztantyin Ciolkovszkij példájára hivatkozva azt mondta, hogy irreális célokat kell kitűzni, mert minél inkább tűnik megvalósíthatatlannak egy projekt, annál több esély van a továbblépésre.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
szóljon hozzá!