Putyin szerint a modern Oroszország feladata a „visszaszerzés és megerősítés”

Az orosz államfő I. (Nagy) Péter cár területi hódításon alapuló politikáját tekinti követendő példának

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, köztes megoldás nincs – jelentette ki Vlagyimir Putyin csütörtökön Moszkvában, fiatal vállalkozókkal megtartott találkozóján.

MTI

2022. június 10., 00:132022. június 10., 00:13

2022. június 10., 00:212022. június 10., 00:21

„A világ változik, méghozzá gyorsan. És ahhoz, hogy valamely ország, nép vagy etnikum bármiféle vezető szerepre pályázzon, a globális vezető szerepről nem is szólva, természetesen biztosítania kell a szuverenitását” – mondta. „Mert nincs köztes állapot: egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, függetlenül attól, hogyan nevezzük a gyarmatot” – tette hozzá az államfő, aki a találkozót megelőzően felkereste a I. (Nagy) Péter cár születésének 350. évfordulója alkalmából megrendezett tárlatot a Népgazdaság Vívmányainak Kiállításán (VDNH).

Hangot adott annak a véleményének, hogy ha egy ország vagy országcsoport nem tud szuverén döntéseket hozni, akkor gyarmatnak számít, és a gyarmatoknak nincs perspektívájuk.

Putyin szerint a szuverenitás a geopolitikai küzdelemben a túlélés feltétele. Álláspontja szerint Péter cár a Nagy Északi Háború idején nem elragadott területeket, hanem orosz őshonos földeket szerzett vissza és erősített meg. Mint mondta, a modern Oroszország feladata is a „visszaszerzés és megerősítés”. Az orosz vezető eszmefuttatása szerint a szuverenitás politikai-katonai, gazdasági, technológiai és társadalmi összetevőből áll, mégpedig tetszőleges sorrendben, mert az egyik nem létezik a másik nélkül.

„Hogyan lehet a külső biztonságot megteremteni anélkül, hogy, mondjuk, technológiai szuverenitással rendelkeznénk? Ez lehetetlen” – mondta. Putyin a társadalom konszolidációját nevezte a fejlődés egyik legfontosabb feltételének, amely azonban szintén nem jöhet létre stabil gazdaság nélkül. Azt ígérte, hogy Oroszország tíz év múlva a jelenleginél jobban fog élni, nem ismétli meg a Szovjetunió hibáját és nyitott gazdaság marad, a szankciókra pedig a döntéshozás bürokratizáltságának lebontásával fog válaszolni. Úgy vélekedett, hogy az orosz piacot elhagyó cégek meg fogják bánni döntésüket. Hangsúlyozta, hogy a külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények nem hozhatják hátrányos helyzetbe az orosz vállalatokat.

Putyin szerint Oroszország együtt fog működni mindenkivel, akivel csak teheti, de a kritikus fontosságú technológiák terén természetesen saját kompetenciával kell rendelkeznie, amelyeket mindenképpen fejleszteni fog.

Az állami támogatás fontosságát a gyógyszeriparral és a saját mikroelektronikával kapcsolatban hangsúlyozta. „Annak ellenére, hogy állandóan megpróbálnak belénk csípni és megsérteni azzal, hogy benzinkútország vagyunk, a metaadatok feldolgozásban csakúgy, mint a balett terén, sokak előtt járunk” – fogalmazott, és emlékeztetett rá, hogy a csúcstechnológiában más kulcsfontosságú területen is bizonyított, például a világjárvány idején az orvostudományban. Méltatta a mezőgazdaságot és a várhatóan 130 millió tonnás gabonatermést. Az ország előtt álló fő kihívást ugyanakkor a demográfiában nevezte meg.

„Több emberre van szükségünk, akiknek egészségesnek kell lenniük” – mondta. A modern rakétatechnikát és űrkutatást megalapozó Konsztantyin Ciolkovszkij példájára hivatkozva azt mondta, hogy irreális célokat kell kitűzni, mert minél inkább tűnik megvalósíthatatlannak egy projekt, annál több esély van a továbblépésre.