Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek egy márciusi moszkvai találkozójukon, hogy Oroszország „(legalább) öt évig fog harcolni” Ukrajnában – derült ki diplomáciai forrásokból, amelyeket a Nikkei japán napilap idézett.
2023. december 29., 10:302023. december 29., 10:30
Úgy tűnik, Putyin így foglalta össze a helyzetet, amely akkoriban nem volt Oroszország számára kedvező, és biztosította Hszit, hogy Oroszország végül győztesen fog kikerülni belőle.
A valószínűsíthető következmény az volt, hogy egy elhúzódó háború Kína jól felfegyverzett partnerének kedvezne.
Másként értelmezve
– kommentálta a japán napilap.
A márciusi moszkvai látogatás volt Hszi Csin-ping első oroszországi útja azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Ez volt egyben az első alkalom, hogy Hszi jelentős országba tett külföldi utat, miután Kína felhagyott a szigorú nulla Covid politikájával.
Akár meggyőzte Hszit, akár nem, az, amit Putyin a találkozón mondott neki, kulcsfontosságú az orosz-kínai kapcsolatokban bekövetkezett rejtélyes fejlemények megértéséhez, kezdve a májusi kínai békeküldetéstől az európai béke misszióig és a külügyminiszter néhány hónappal későbbi elbocsátásáig – írja elemzésében a Nikkei Asia.
Nemrég a The New York Times arról számolt be, hogy
Tekintettel azonban arra, amit Putyin márciusban mondott Hszinek, az orosz vezető tűzszüneti szándékát nem szabad biztosra venni. Lehetséges, hogy Putyin csak azt az illúziót akarja kelteni, hogy a márciusi orosz elnökválasztás előtt a tűzszünet vagy akár a béke felé halad, mert úgy véli, hogy egy ilyen légkör kedvezne neki a választásokon – jegyzi meg a japán kiadvány.
Másrészt Hszi Kínája időközben felülvizsgálta stratégiáját, részben a Putyin által márciusban adott „ötéves” határidő alapján.
– írja elemzésében a japán napilap.
Nem valószínű azonban, hogy Hszit teljesen meggyőzték Putyin szavai. A Nikkei szerint ugyanis a kínai elnök már a 2022. február 4-én, a 2022-es pekingi téli olimpia nyitónapján tartott kínai-orosz csúcstalálkozó óta neheztel Putyinra, amiért az orosz elnök nem tájékoztatta előre a 24-én megkezdett Ukrajna elleni teljes körű invázióról.
Több ukrajnai régiót támadtak az oroszok
Több ukrajnai terület ellen is légitámadást intézett pénteken reggel az orosz haderő, az érintett városok között Kijev is ott volt.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a fővárosban aktívan működött a légvédelem.
Harkiv városát péntek reggel orosz rakétákkal támadták, legalább hat robbanást regisztráltak – közölte Ihor Terehov polgármester .
Ugyanakkor a légvédelem aktív volt a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) városában is, amelyet orosz drónokkal támadtak – írta Makszim Kozickij regionális kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Odessza városában a légicsapások nyomán kigyulladt egy épület.
A Szumi régióban található Konotop városában hárman megsérültek, miután találat ért egy lakóépületet.
Robbanásokat jelentettek Dnyipróból is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amely az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével hadgyakorlatot tartanak, amelynek célja annak tesztelése, hogy egy multinacionális erő képes-e Ukrajnába települni, amennyiben békemegállapodás jön létre.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Sajátos „kampányeszközzel” vezette fel Donald Trump a republikánusok kudarcával, a képviselőház fölötti irányítás elvesztésével fenyegető keddi félidős kongresszusi választásokat: az Egyesült Államok támadásokat indított az iráni Kesm-sziget ellen.
Sonnevend Pált választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé a testület hétfői teljes ülése titkos szavazással – közölte honlapján az Ab.
November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 70. évfordulóján megkezdik a kommunista diktatúra ügynökaktáinak nyilvánosságra hozatalát Magyarországon. Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában jelentette be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!