Oroszország ódzkodik a fegyvercsörtetéstől, nem várhatók tőle ideges és hisztérikus válaszlépések, de Törökország meg fogja bánni, hogy lelőtte a Szu-24-es orosz vadászbombázót – jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzethez intézett hagyományos évi parlamenti beszédében.
2015. december 03., 15:492015. december 03., 15:49
2015. december 03., 17:002015. december 03., 17:00
Putyin nagy teret szentelt a terrorizmus elleni harcnak és az orosz vadászgép lelövésének. Kijelentette, hogy egymagában egyetlen ország sem győzheti le a nemzetközi terrorizmust, kiváltképpen olyan helyzetben, amikor az országhatárok gyakorlatilag átjárhatók, és a világ egy új népvándorlással áll szemben. Minden civilizált országnak kötelessége hozzájárulni a terrorizmus felszámolásához, és nem nyilatkozatokkal, hanem tettekkel kell bizonyítania szolidaritását – mondta.
Putyin szerint az észak-kaukázusi terroristák Törökországban találtak menedéket. „A török elit egy része közvetlenül felelős katonáink szíriai haláláért. Mindig az árulást tartottam a leggyalázatosabb tettnek. Azoknak, akik háta döftek, emlékezniük kell erre” – szögezte le az orosz elnök. Hozzátette: nem érti, miért lőtték le az orosz gépet, hiszen Moszkva készen állt mindenkinél szorosabb együttműködésre Törökországgal. Rámutatott: ha Ankara azt hiszi, mezőgazdasági vagy építőipari szankciókkal megúszhatja „a bűncselekményt”, akkor téved.
Moszkva eközben újabb téren vágott vissza Törökországnak a vadászgép lelövéséért: Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter közölte, hogy Oroszország leállítja a Török Áramlat nevű földgázvezeték építését.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök csütörtökön visszautasította az orosz vádakat – többek között azokat is, amelyek szerint olajat vásárolna az Iszlám Államtól –, és leszögezte: mindent megtesz annak érdekében, hogy határain ne kelhessenek át a terroristák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!