Putyin szerint Koszovó a precedens

A szerződést Vlagyimir Putyin, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá.

A Kreml közleményben tudatta: az aláírás nyomán a terület az Orosz Föderáció részévé vált. Előzőleg Putyin jóváhagyta az Oroszországi Föderáció új alanyainak létrehozását. Az elnök egyébként keddi, a parlament előtt tartott beszédében a koszovói precedensre hivatkozva szögezte le: a krími polgároknak jogukban áll eldönteni, hova kívánnak tartozni.

Orosz roham a Krímben: meghalt egy ukrán katona
Egy ukrán katona életét vesztette, egy másik megsebesült, amikor kedden az orosz „megszállók\" ostrom alá vették az ukrán fegyveres erők topográfiai és navigációs központját a Krím félsziget székhelyén, Szimferopolban – közölte a Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője. A tisztségviselő ezzel megerősítette Dmitro Timcsuknak, az ukrán Katonapolitikai Kutatóközpont vezetőjének korábbi beszámolóját a központ elleni ostromról. A szakértő az \"Információs Ellenállás\" nevű csoport műveleti adataira hivatkozva közölte, hogy a katonai objektum körüli házak ablakaiból orosz mesterlövészek „dolgoznak\". A parancsnokság képviselője közölte, hogy a központot megszállták, az ukrán katonák elbarikádozták magukat az egyik épület második szintjén. Hozzátette, hogy a támadók fegyverletételre szólították fel őket, az ukrán katonák azonban nem adják meg magukat.

Eközben a transznisztriai parlament vezetője is kérte a terület Oroszországhoz csatlakozását, sőt egyes értesülések szerint az autonóm moldovai tartomány, Gagauzia vezetője is így járt el.

Kedden reggel Vlagyimir Putyin az orosz törvényhozás mindkét házát tájékoztatta a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa Oroszországhoz való csatlakozási javaslatáról, amelyet a vasárnapi népszavazást követően fogadtak el az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget oroszbarát hatóságai.

Az orosz elnök már hétfőn aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet.

A Krímben és Szevasztopolban vasárnap tartottak népszavazást a csatlakozás kérdéséről, a referendumon részt vevők 96 százalékban az Oroszországhoz való csatlakozásra szavaztak.

Putyin: nem tilos az önrendelkezés

Putyin kedden kora délután a parlament előtt megtartott beszédében ismertette a hivatalos orosz álláspontot.

Leszögezte: a krími helyzet hasonló a koszovóihoz, és bírálta a nyugati országokat, amiért a kisebbik albán állam Szerbiából való kiválását „egyedi esetként\" határozták meg, amely nem lehet precedens. „A nemzetközi jog nem tiltja az önrendelkezést\" – jelentette ki. „Miért tehetnek meg az albánok valamit, és miért tiltják meg ugyanazt a krími oroszoknak és tatároknak?\" – tette fel a kérdést.

Putyin kijelentette: az őslakosnak számító, jelenleg az orosz többségű terület lakosságának 12 százalékát kitevő krími tatárok – akik a korábbi, rossz tapasztalatok miatt ellenzik a terület Oroszországhoz csatolását – helyzetét rendezni fogják, és széles körű jogokat biztosítanak számukra. Hozzátette: a Krímben három hivatalos nyelv lesz, az orosz, az ukrán és a tatár.

Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott népszavazáson a krími lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz csatlakozás mellett döntött. Leszögezte: a krími népszavazás a demokratikus eljárásokkal és nemzetközi jogi normákkal teljes összhangban zajlott le.

A múlttal kapcsolatban elmondta: a Krím mindig közel állt az oroszokhoz, 1954-ben pedig Nyikita Hruscsov akkori szovjet pártfőtitkár az akkori törvényekkel is ellentétesen ajándékozta a területet Ukrajnának. Hozzátette: akkor senki sem számított rá, hogy Ukrajna és Oroszország elszakad, és hogy a krími oroszok kisebbségbe kerülnek.

Washington meg fogja erősíteni a NATO-t

A moszkvai eseményekre az első nyugati reakció Joe Biden amerikai alelnöktől érkezett. „Az Egyesült Államok a jövőben pótlólagos lépéseket fog tenni a NATO megerősítésére” – jelentette ki kedden Varsóban, miután megbeszélést folytatott Donald Tusk lengyel kormányfővel.

Biden a Tuskkal közösen megtartott sajtótájékoztatón „földfoglalásnak” nevezte a krími orosz katonai intervenciót és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO-szövetségesek biztonságának szavatolása mellett. Az amerikai alelnök hangsúlyozta, hogy a kollektív biztonsági garanciák továbbra is a NATO alapkövét jelentik.

William Hague brit külügyminiszter szerint újfajta viszonyrendszerre kell felkészülni Oroszország és a Nyugat között a következő években az ukrajnai fejlemények miatt. Franciaország elítélte a Krím Oroszországhoz való csatlakozását, az orosz terjeszkedést korábban bíráló Angela Merkel német kancellár ugyanakkor – cáfolva Laurent Fabius francia külügyminiszter kijelentését - leszögezte: Oroszország továbbra is tagja a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országok alkotta G8 csoportnak.

Az ukrán katonák más utasításig a Krímben maradnak

Az ukrán katonák mindaddig a Krímben maradnak, míg más utasítást nem kapnak – jelentette ki Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az emberi élet védelme, ezért az adott helyzetben dönt majd a vezetés arról, hogy az ukrán katonák maradjanak, kapjanak segítséget, vagy kivonják őket a területről.

„Nem akarunk háborút, de nem megyünk el önként onnan. Ez a mi területünk. Tovább gondolkodunk, dolgozunk, tárgyalunk, olyan megoldást keresve, amely biztosítja, hogy az ottani lakosok ne szenvedjenek\" – fogalmazott Jarema.

Rasmussen: Oroszország fenyegetést jelent az euroatlanti térségre

A NATO főtitkára szerint erősödik az orosz katonai jelenlét a Krímben. Anders Fogh Rasmussen a CNN-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a katonai beavatkozás Ukrajnában nem megoldás a válságra, és szerinte Oroszország arra tesz kísérletet, hogy átírja az európai térképet. Úgy vélte: fennáll a veszély, hogy az orosz katonai lépések kiterjednek a Krím térségén túlra is, és az orosz műveletek az egész euroatlanti térség biztonságára fenyegetést jelentenek.

Jacenyuk: nincs napirenden Ukrajna NATO-csatlakozása
Ukrajna nem szándékozik a NATO-hoz csatlakozni csak azért, hogy területi egységét megvédje – szögezte le kedden Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a televízióban az ország orosz ajkú lakosainak a megnyugtatására. „A NATO-csatlakozás nincs napirenden\" – hangsúlyozta Jacenyuk orosz nyelven mondott beszédében.
Leszögezte, hogy az országot egy „erős, modern ukrán hadsereg\" fogja megvédeni. A miniszterelnök szavai szerint az orosz titkosszolgálatok provokálnak Ukrajnában, a déli és keleti megyékben diverzánsok gerjesztik a konfliktusokat. „Sajnos a Krím nem az egyetlen régiója Ukrajnának, ahol külső erők igyekeznek destabilizálni a helyzetet, mesterséges konfliktusokat szítanak, rendbontásokat szerveznek és fegyveres erőszakot provokálnak azzal az ürüggyel, hogy az orosz ajkú lakosságot védik\" – figyelmeztetett a kormányfő honfitársait.