Putyin felhatalmazást kapott a hadsereg külföldi bevetéséhez, Kijev fegyvereket kér a Nyugattól

„Másodszor: egyáltalán nem lehet megjósolni a lehetséges akciók konkrét kereteit, ez a konkrét helyszíni helyzettől függ, ahogy mondani szokták” – tette hozzá. Megerősítette, hogy Oroszország szükség esetén katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki „népköztársaságnak”, és teljesíteni fogja a szerződésben vállalt kötelezettségét. Kifejezte reményét, hogy a határokkal kapcsolatos vitás kérdéseket a felek – Kijev és a köztársaságok – béketárgyalások révén fogják rendezni.

Putyin szerint a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy Kijev ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását – vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.

Kijelentette, hogy „a minszki megállapodások többé nem léteznek”. A korábban az ukrajnai válság rendezése alapjának tekintett dokumentumok érvényének megszűnéséért Kijevet hibáztatta. Szerinte a szakadár köztársaságok orosz elismeréséhez az vezetett el, hogy az ukrán vezetés, beleértve az elnököt, nyilvánosan is hangoztatni kezdte: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat, Oroszország pedig, mint mondta, „nem tűrhette tovább a Donyec-medence népe elleni népirtást”.

Putyin a nap folyamán a Kremlben Ilham Aliyev azeri elnököt fogadva valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország a régi határai kötött akarja helyreállítani régi birodalmát. „Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” – mondta.

A kijevi diplomácia vezetője erről Washingtonból a Facebookon közvetített videoüzenetében beszélt. „Reggel levelet küldtem a brit külügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy adjanak további védelmi fegyvereket Ukrajnának. Ugyanezzel a kéréssel fogok ma fordulni tárgyalópartnereimhez az Egyesült Államokban” – mondta. Kifejtette, hogy Ukrajna azért kér fegyvereket, mert nem tagja egyik kollektív biztonsági szövetségnek sem, és emiatt nincs szavatolva a biztonsága. „Az egész világot mozgósítani fogjuk védelmi képességünk megerősítése érdekében” – hangsúlyozta.

Kuleba ugyanakkor hozzátette: az Ukrajna körüli feszültség enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszítések „egy percre sem állnak le”, mindent megtesznek, hogy elkerüljék a további eszkalálódást. Az ukrán külügyminisztérium kedden arra kérte Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat az Oroszországi Föderációval válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn bejelentette a Donyec-medencei szakadár „népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését. A nap folyamán Ukrajna hazahívta konzultációra Vaszil Pokotilót, moszkvai ügyvivőjét.

Kuleba korábban kijelentette: Oroszország legutóbbi lépései után eljött az ideje annak, hogy a Nyugat bevezesse a beígért szankciókat Moszkvával szemben – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál.