Putyin „a semmibe vezető útnak” tekinti az ukrán elnökkel való találkozót
Fotó: Orosz elnöki hivatal
„Ha Ukrajna adminisztrációjának vezetője kész a kétoldalú találkozóra, akkor el kell utaznia Moszkvába” – jelentette ki szerdán Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlnél akkreditált újságírók csoportjának nyilatkozva.
2025. szeptember 03., 18:322025. szeptember 03., 18:32
2025. szeptember 03., 20:462025. szeptember 03., 20:46
„Ha Zelenszkij kész találkozni, jöjjön el Moszkvába” – mondta az orosz elnök. Putyin ugyanakkor ismételten kétségbe vonta, hogy az ukrán alkotmány szerint Volodimir Zelenszkij legitim államfő-e. Mint fogalmazott, találkozni vele jelenlegi státusában „a semmibe vezető út”.
„Egyébként Donald megkérdezte tőlem: lehetséges-e egy ilyen találkozó? Azt mondtam: igen, lehetséges. Végül is, ha (Volodimir) Zelenszkij kész erre, akkor jöjjön el Moszkvába, és egy ilyen találkozó létre fog jönni” – nyilatkozott az orosz vezető. Putyin szerint Oroszország soha nem vetette fel azt a kérdést, hogy Ukrajnának területekért cserébe kellene biztonsági garanciákat biztosítani. Úgy vélekedett, hogy az ukrán hatóságoknak népszavazást kell rendezniük az összes területi kérdés eldöntése érdekében, és tiszteletben kell tartani azokat, akik úgy döntöttek, hogy Oroszország részeként akarnak élni. „Ez a demokrácia” – fogalmazott.
„Mi egyébként, őszintén szólva, szeretném hangsúlyozni, nem annyira területekért harcolunk, mint az emberi jogokért és azok jogáért, akik ezeken a területeken élnek, hogy saját nyelvükön beszéljenek, saját kultúrájuk keretei között éljenek, az előző nemzedékektől, az apáiktól, nagyapáiktól, és így tovább, átvett hagyományok keretei között” – mondta az orosz elnök. Azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de nem vonta kétségbe Ukrajna ahhoz való jogát, hogy tulajdon gazdasági tevékenységét úgy folytassa, ahogy akarja, ami vonatkozik az EU-tagságra is.
„Bárkivel tárgyalhatsz, de a törvénytelensége miatt Zelenszkijnek nincs joga aláírni semmit” – hangoztatta Putyin a Rosszija 1 állami tévének idén januárban. Hozzátette, hogy másokat delegál a tárgyalásokra, ha Zelenszkij jelen lesz, ahelyett, hogy személyesen tárgyalna. Putyin többször kijelentette, nem tartja Zelenszkijt legitim vezetőnek, amióta tavaly május 20-án lejárt ötéves hivatali ideje.
Ukrajnában 2024. március 31-én választást kellett volna tartani, de elhalasztották, mert az országban még mindig hadijog uralkodik a teljes körű orosz invázió miatt. Zelenszkij – akinek az alkotmány értelmében továbbra is el kell látnia a feladatait az új államfő megválasztásáig – úgy véli, hogy maga az orosz vezető az akadály a harcok befejezéséről szóló tárgyalások útjában. „Putyin megerősítette, hogy fél a tárgyalásoktól, fél az erős vezetőktől, és mindent megtesz a háború elnyújtásáért – közölte korábban az ukrán államfő. – Most van lehetőség a valódi béke elérésére; Putyin az, aki mindent megtesz azért, hogy a béke helyett teljes erővel tovább gyilkolhasson, vagy szünethez jusson egy új, teljes körű invázió előkészítéshez, amely hibrid csapásokat hozna.”
A konfliktusban gyakran közvetítőként fellépő Törökország elnöke még hétfőn, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján egyeztetett személyesen az orosz elnökkel a háború befejezésének lehetőségéről, ezt követően pedig telefonon beszélt ugyanerről Volodimir Zelenszkijjel. Meglátása szerint jelenleg sem az ukrán, sem az orosz elnök nem áll készen arra, hogy találkozzon a másikkal.
Vlagyimir Putyin és Donald Trump alaszkai csúcstalálkozóján az amerikai elnök arról beszélt, hogy az ő közvetítésével személyes találkozó jöhetne létre az orosz és az ukrán elnök közt a háború lezárása érdekében. A nyilvánosság előtt mindkét hadviselő fél azt közölte, hogy az elnökök készen állnak a találkozóra, ennek időpontját azonban azóta sem tűzték ki.
Donald Trump szerint a „következő néhány napban” kiderül, milyen irányban lép tovább az orosz–ukrán háború ügyében. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt egy nyilvános eseményen kedden.
Az Euronews ellenőrző csoportja számos olyan online fiókot azonosított, amelyek alaptalan állításokat közöltek Maia Sandu moldovai elnök kormányáról.
Az ukrajnai orosz invázió óta a balti és a fekete-tengeri térségben megnőtt a GPS-zavarás és hamisítás. Oroszországot és Fehéroroszországot gyanúsítják.
Donald Trump szerint a „következő néhány napban” kiderül, milyen irányban lép tovább az orosz–ukrán háború ügyében. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt egy nyilvános eseményen kedden.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
szóljon hozzá!