Putyin egy NATO-tagállam megtámadására készül az amerikai hírszerzés szerint

Az amerikai és NATO-tisztségviselők úgy vélik, Putyin a NATO ellen irányuló eszkalációt választhat, ha nem sikerül olyan kiutat találnia az ukrajnai háborúból, amely megőrzi a tekintélyét – tették hozzá a források, megjegyezve, hogy az orosz elnöknek a következő lépés kiválasztására szolgáló időkerete a jelenlegi pillanattól a következő néhány évig terjed.

Martin O’Donnell, a NATO magas rangú katonai szóvivője nem kívánt nyilatkozni a titkos hírszerzési értékelésekről, de elmondta, hogy a NATO „mindig átgondolja lépéseit és felkészül a lehetséges forgatókönyvekre”.

„A NATO figyel, és készen állunk az elrettentésre és a védekezésre, amennyiben szükséges, amit folyamatosan bizonyítunk is” – tette hozzá.

Májusban egy robbanóanyaggal megrakott drón csapódott be egy romániai lakóházba, miközben az orosz erők egy közeli ukrán kikötőt támadtak; a robbanásban két ember megsérült.

Ezt követően néhány hete egymás után három nap is a román légteret megsértő orosz drónokat lőtt le a román légierő.

Tavaly szeptemberben a NATO vadászgépei hasonlóképpen lelőttek több orosz drónt, amelyek az Ukrajna elleni támadás során megsértették a lengyel légteret.

A héten az Egyesült Államok úgy értékelte, hogy

– közölte a CNN-nel egy Európában tartózkodó amerikai védelmi tisztségviselő.

A tisztségviselő szerint a drón katonai minőségű robbanóanyagot szállított; a CNN korábban arról számolt be, hogy a drónt egy repülőtéri alkalmazott fedezte fel a teherszállítási műveletek biztonsági övezetében.

„A drónok észlelései, a drónok által jelentett fenyegetések – beleértve a hibrid kontextust is – olyan dolgok, amelyeket már a múltból is ismerünk” – nyilatkozta szerdán újságíróknak Alexander Dobrindt német belügyminiszter. „Az, hogy robbanóanyaggal felszerelt drón található egy repülőtéren, új fenyegetési forgatókönyv.”

Dobrindt csütörtökön jelezte, hogy a drón „külföldi hatalmakhoz” köthető, bár konkrétumokat nem árult el.

A Friedrich Merz kancellár vezette német Nemzetbiztonsági Tanács pénteken ülésezett, hogy megvitassa a repülőtéri incidenst.

Közben a nagy hatótávolságú orosz fegyverek által okozott polgári áldozatok számának növekedése is növeli az aggodalmat.

Mint megírtuk, a háborúban a THAAD rakétavédelmi rendszer – egy kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszer – rakétáinak eszközeinek közel 80 százaléka kimerült a háború előtti szinthez képest, valamint a Patriot rakétavédelmi eszközöknek is nagyjából a fele.

Eközben az ENSZ közölte, hogy az orosz nagy hatótávolságú fegyverek által szedett polgári áldozatok száma január és június között 60 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Mindeközben

A Moszkva ellen folyamatban lévő amerikai és európai szankciók hatással voltak ugyan Oroszország gazdaságára, de nem állították meg Putyin Ukrajna elleni folyamatos támadásait.

Ezek nyomán előfordulhat, hogy az orosz elnök – elterelendő a figyelmet az ukrajnai háború elhúzódása és a szankciók miatti problémákról – a NATO ellen fordul.

NATO–Oroszország: a katonai súrlódások főbb állomásai

A NATO és Oroszország között az elmúlt években nem alakult ki közvetlen, teljes körű háború, de a 2014-es krími annexió és különösen a 2022-es ukrajnai orosz invázió óta a katonai szembenállás jelentősen erősödött. A súrlódások fő területei az ukrajnai háború, a NATO keleti szárnyának megerősítése, légtérsértések, hadgyakorlatok, kibertámadások és szabotázsakciók, valamint a Balti- és Fekete-tenger térsége.

Főbb állomások

• 2014 – Krím és Kelet-Ukrajna: Oroszország annektálta a Krímet, majd támogatta a kelet-ukrajnai szeparatistákat. A NATO ezt követően megerősítette keleti szárnyát, és növelte katonai jelenlétét a balti államokban, Lengyelországban és a Fekete-tenger térségében.
• 2016–2021 – növekvő katonai szembenállás: Oroszország és a NATO egyre nagyobb hadgyakorlatokat tartott, miközben gyakoribbá váltak a repülőgépek és hadihajók közötti veszélyes találkozások.
• 2022 – Ukrajna teljes körű megtámadása: Oroszország inváziója alapvetően megváltoztatta az európai biztonsági helyzetet. A NATO jelentősen megerősítette keleti szárnyát, miközben tagállamai nagy mennyiségű fegyvert és katonai támogatást biztosítottak Ukrajnának. A NATO ugyanakkor nem lépett hadba közvetlenül Oroszországgal.
• 2023–2024 – katonai és hibrid nyomás: Fokozódott a kémkedés, a kiberműveletek, a kritikus infrastruktúra elleni szabotázs gyanúja, valamint az orosz katonai aktivitás a Balti- és Fekete-tenger környékén.
• 2025 – közvetlenebb NATO–orosz incidensek: Orosz drónok lengyel légtérbe kerülése, illetve orosz katonai repülőgépek észt légtérsértései miatt a NATO fokozta a keleti szárny légvédelmét és légi járőrözését.
• 2026 – tartósan magas kockázat: A NATO tovább erősíti keleti védelmét, miközben a szakértői és hírszerzési értékelések szerint Oroszország katonai képességeinek NATO elleni felhasználása továbbra is komoly biztonsági kockázat. Ugyanakkor több európai értékelés szerint egy közvetlen NATO–orosz háború jelenleg nem tekinthető elkerülhetetlennek.

Mi okozza a legnagyobb súrlódást?

• Ukrajna: a NATO-tagállamok katonai támogatása Ukrajnának Moszkva és a NATO kapcsolatának egyik legfontosabb konfliktusforrása.
• A NATO keleti bővítése: Finnország és Svédország csatlakozása tovább növelte az Oroszország és a NATO közötti közvetlen határszakaszt.
• Keleti szárny: Lengyelország, a balti államok és Románia térségében jelentősen nőtt a NATO katonai jelenléte.
• Légi és tengeri incidensek: a légtérsértések és katonai gépek, illetve hajók közötti veszélyes találkozások növelik a véletlen eszkaláció kockázatát.
• Hibrid hadviselés: kibertámadások, szabotázs, dezinformáció és kritikus infrastruktúra elleni műveletek váltak a konfliktus fontos eszközeivé.

Gyakori kérdések a NATO és Oroszország szembenállásáról

• Közvetlenül háborúban áll a NATO Oroszországgal?
  Nem. A NATO nem folytat közvetlen háborút Oroszországgal, és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás nem jelenti azt, hogy a NATO hadviselő fél lenne.
• Mi volt a fordulópont?
  A 2014-es krími annexió, majd döntő fordulópontként a 2022. februári teljes körű orosz invázió.
• Miért erősítette meg a NATO a keleti szárnyát?
  Elsősorban az orosz katonai fenyegetés elrettentése és a tagállamok területének védelme érdekében.
  A NATO jelenleg 32 tagú védelmi szövetség.
• Fennáll a NATO–Oroszország közötti közvetlen háború veszélye?
  Igen, de jelenleg nem tekinthető elkerülhetetlennek. A legnagyobb kockázatot egy légtérsértés, határincidens, szabotázsakció vagy más félreértésből kialakuló eszkaláció jelentheti.
• Mi a legfontosabb jelenlegi konfliktuszóna?
  Ukrajna, miközben a NATO és Oroszország közötti közvetlen katonai kockázat szempontjából különösen fontos a Balti-tenger és a NATO keleti szárnya.