Nagyra tör. A New York Times értesülései szerint Putyin Ukrajna mellett Moldovát is újra Moszkva befolyása alá vonná
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times egy, Oroszország moldovai tevékenységét vizsgáló átfogó riportjában.
2026. augusztus 16., 19:312026. augusztus 16., 19:31
Az amerikai lap által idézett nyugati hírszerzési tisztségviselők szerint Ukrajna után a Moldovai Köztársaság jelenti Putyin következő stratégiai prioritását.
A NYT forrásai szerint Moszkva először Ukrajna alávetését, majd ezt követően a Moldovai Köztársaság feletti ellenőrzés megszerzését tűzte ki célul.
Az oknyomozó cikk rávilágít azoknak a műveleteknek a mértékére, amelyeket Oroszország hajtott végre a 2025. szeptemberi moldovai parlamenti választások befolyásolása és az Európa-barát kormány hatalomban maradásának megakadályozása érdekében.
A tevékenységek között állítólag szerepeltek dezinformációs kampányok, kibertámadások, szavazatvásárlás, helyi hálózatok finanszírozása, valamint egyes személyek felkészítése a választási időszak alatti zavargások kirobbantására.
A művelet egyik eleme a cikk szerint moldovai ortodox papokat is érintett.
A NYT szerint Oroszországba vitték őket, és a Promszvjazbank nevű orosz bank által kibocsátott bankkártyákat kaptak.
Az akciónak állítólag volt egy paramilitáris eleme is.
2025 nyarán Szerbiában szerveztek egy tábort, ahol a résztvevőket – akik többségükben moldovai állampolgárok voltak – fegyverek használatára, a rendőrségi kordonok áttörésre és épületek felgyújtására képezték ki.
A résztvevők állítólag fejenként 400 dollárt kaptak a három-négy napos tanfolyamokért, az oktatók pedig kapcsolatban álltak az orosz katonai hírszerző szolgálattal, a GRU-val.
Hasonló táborok működtek Boszniában és Moszkva közelében is.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
A moldovai ügyészek állítása szerint több mint 100 fiatal vett részt a Moldovai Köztársaságból az oroszországi kiképzésen, ahol többek között megtanulták gyújtóanyagok és rögtönzött robbanószerkezetek gyártását és használatát, valamint a robbanóanyagok szállítására vagy tűzokozásra alkalmas drónok kezelését.
Ezzel párhuzamosan a moldovai kiberbiztonsági szakértők nyugati szövetségesek támogatásával megpróbálták visszaverni az állami infrastruktúrát célzó kibertámadásokat.
Maia Sandu elnök Európa-barát pártjának végül sikerült megőriznie parlamenti többségét.
„A csatát megnyertük, de a háborút nem” – nyilatkozta a NYT-nek Mihai Lupaşcu, a Moldovai Köztársaság Kiberbiztonsági Ügynökségének igazgatója.
Stanislav Secrieru elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy
A NYT megjegyezte ugyanakkor, hogy a Putyin által kitűzött stratégiai célokra vonatkozó információk két ország tisztségviselőitől származnak, akik ismerik a 2025 végi találkozót, vagyis nem egy hivatalos, a Kreml által nyilvánosságra hozott dokumentumról van szó.
Moszkva többször is visszautasította a moldovai választásokba való beavatkozással kapcsolatos vádakat.
Az elmúlt öt évben, 2021–2026 között, Oroszország Európával szembeni fellépése a hagyományos katonai fenyegetéstől egyre inkább a hibrid hadviselés felé bővült. A legfontosabb fordulópont a 2022. február 24-i teljes körű ukrajnai invázió volt, amely alapvetően átalakította Európa biztonsági környezetét. Az EU szerint Oroszország azóta szabotázst, kibertámadásokat, kritikus infrastruktúra elleni akciókat, információs befolyásolást és választási beavatkozást is alkalmaz.
Főbb lépések
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, amikor a fő Dunában folyamatos apadás tapasztalható – jelentette ki Magyar Péter kormányfő szombaton Pakson.
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent.
Donald Trump elnök pénteken kijelentette, hogy azt tervezi, hogy a Hormuzi-szorosot amerikai területté nyilvánítja, miután „befejeztük Irán legyőzését”.
Nem különösebben érintette meg a Majka néven ismert rappert, dalszövegírót és műsorvezetőt, Majoros Pétert az, hogy erdélyi koncertje előtt sms-ben megfenyegették, a koncertet az ügyvédei tanácsára mondta le – ezt maga Majka nyilatkozta a Blikk-nek.
Ukrajnának csupán a tizedrésze van meg azoknak az elfogórakétáknak, amelyekre sürgősen szüksége van az Egyesült Államoktól az egyre erősödő orosz ballisztikus rakétatámadások megállításához – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek.
Miközben Donald Trump amerikai elnök azt állítja: az Egyesült Államok teljes mértékben ellenérzi a Hormuzi-szorost, az adatok azt mutatják, hogy csak kevés olajszállíztó hajó tudott átkelni a létfontosságú vízi útvonalon.
A NATO-tagállamok nagykövetei szerdán tanácskozást tartottak az elmúlt napokban történt lengyelországi és romániai légtérsértésekről, valamint a drónincidensekről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!