Nagyra tör. A New York Times értesülései szerint Putyin Ukrajna mellett Moldovát is újra Moszkva befolyása alá vonná
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times egy, Oroszország moldovai tevékenységét vizsgáló átfogó riportjában.
2026. augusztus 16., 19:312026. augusztus 16., 19:31
Az amerikai lap által idézett nyugati hírszerzési tisztségviselők szerint Ukrajna után a Moldovai Köztársaság jelenti Putyin következő stratégiai prioritását.
A NYT forrásai szerint Moszkva először Ukrajna alávetését, majd ezt követően a Moldovai Köztársaság feletti ellenőrzés megszerzését tűzte ki célul.
Az oknyomozó cikk rávilágít azoknak a műveleteknek a mértékére, amelyeket Oroszország hajtott végre a 2025. szeptemberi moldovai parlamenti választások befolyásolása és az Európa-barát kormány hatalomban maradásának megakadályozása érdekében.
A tevékenységek között állítólag szerepeltek dezinformációs kampányok, kibertámadások, szavazatvásárlás, helyi hálózatok finanszírozása, valamint egyes személyek felkészítése a választási időszak alatti zavargások kirobbantására.
A művelet egyik eleme a cikk szerint moldovai ortodox papokat is érintett.
A NYT szerint Oroszországba vitték őket, és a Promszvjazbank nevű orosz bank által kibocsátott bankkártyákat kaptak.
Az akciónak állítólag volt egy paramilitáris eleme is.
2025 nyarán Szerbiában szerveztek egy tábort, ahol a résztvevőket – akik többségükben moldovai állampolgárok voltak – fegyverek használatára, a rendőrségi kordonok áttörésre és épületek felgyújtására képezték ki.
A résztvevők állítólag fejenként 400 dollárt kaptak a három-négy napos tanfolyamokért, az oktatók pedig kapcsolatban álltak az orosz katonai hírszerző szolgálattal, a GRU-val.
Hasonló táborok működtek Boszniában és Moszkva közelében is.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
A moldovai ügyészek állítása szerint több mint 100 fiatal vett részt a Moldovai Köztársaságból az oroszországi kiképzésen, ahol többek között megtanulták gyújtóanyagok és rögtönzött robbanószerkezetek gyártását és használatát, valamint a robbanóanyagok szállítására vagy tűzokozásra alkalmas drónok kezelését.
Ezzel párhuzamosan a moldovai kiberbiztonsági szakértők nyugati szövetségesek támogatásával megpróbálták visszaverni az állami infrastruktúrát célzó kibertámadásokat.
Maia Sandu elnök Európa-barát pártjának végül sikerült megőriznie parlamenti többségét.
„A csatát megnyertük, de a háborút nem” – nyilatkozta a NYT-nek Mihai Lupaşcu, a Moldovai Köztársaság Kiberbiztonsági Ügynökségének igazgatója.
Stanislav Secrieru elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy
A NYT megjegyezte ugyanakkor, hogy a Putyin által kitűzött stratégiai célokra vonatkozó információk két ország tisztségviselőitől származnak, akik ismerik a 2025 végi találkozót, vagyis nem egy hivatalos, a Kreml által nyilvánosságra hozott dokumentumról van szó.
Moszkva többször is visszautasította a moldovai választásokba való beavatkozással kapcsolatos vádakat.
Az elmúlt öt évben, 2021–2026 között, Oroszország Európával szembeni fellépése a hagyományos katonai fenyegetéstől egyre inkább a hibrid hadviselés felé bővült. A legfontosabb fordulópont a 2022. február 24-i teljes körű ukrajnai invázió volt, amely alapvetően átalakította Európa biztonsági környezetét. Az EU szerint Oroszország azóta szabotázst, kibertámadásokat, kritikus infrastruktúra elleni akciókat, információs befolyásolást és választási beavatkozást is alkalmaz.
Főbb lépések
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.
A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program támogatási keretének jelentős, csaknem ötödére csökkentése miatt bírálta a Tisza-kormányt Nacsa Lőrinc (KDNP) korábbi nemzetpolitikai államtitkár kedden.
Két kereskedelmi hajót is dróntalálat ért kedden Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében a Fekete-tengeren; egy bolgár komp kimentette az egyik hajó legénységét, míg a másik hajó a part közelében, Bjala város mellett elsüllyedt.
Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Lengyelország és Románia közölte, hogy nem tudnak és nem is fognak többet tenni annak érdekében, hogy segítsék Ukrajnát gabonájának Európán keresztüli exportjában, miközben a Fekete-tengeri blokád továbbra is fennáll.
Már az Egyesült Államokban is hullámokat vetett az ország athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle romániai kormánybuktatással kapcsolatos kijelentése: ellenzéki politikusok az ügy kivizsgálását követelik.
Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt: Oroszország tárgyalásos úton akar békét Ukrajnában, figyelmeztette ugyanakkor a NATO-t, hogy akár atomfegyvert is hajlandó bevetni, ha támadás éri a kalinyingrádi területet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!