Feltételek. Putyin szerint Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev elismerje a terepen kialakult realitást
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.
2025. június 21., 09:122025. június 21., 09:12
„Nem törekszünk Ukrajna kapitulációjára. Ahhoz ragaszkodunk, hogy elismerje a terepen kialakult realitást” – mondta Putyin.
Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a konfliktus folyamán többször felajánlotta Ukrajnának a harci cselekmények leállításának és a megállapodásnak a lehetőségét, és Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre és a szuverenitásra, de Ukrajnát semleges államként kiáltották ki.
Emlékeztetett rá, hogy már 2022-ben kész lett volna találkozni „a kijevi rezsim vezetőjével” (Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel), de akkor Boris Johnson akkori brit kormányfő lebeszélte erről.
„Elérték, hogy újabb területek kerültek az ellenőrzésünk alá” – hangoztatta. Mint fogalmazott, az ukrajnai tragédia azok munkálkodásának eredménye, akik nem hajlandók beletörődni a világban végbemenő globális változásokba.
– fogalmazott.
Az orosz elnök hangsúlyozta, Ukrajnának az orosz kurszki régió elleni támadása politikai természetű volt, azzal a céllal hajtották végre, hogy Kijev nagyobb támogatást kapjon nyugati támogatóitól. Azt mondta, hogy Kurszk megyében Ukrajna 76 ezer embert veszített.
Kijelentette, hogy Oroszországnak nem célja a határ menti 10-12 kilométeres biztonsági övezet kialakítása során az ukrajnai Szumi város elfoglalása – amelytől az orosz erők a moszkvai katonai tárca szerint mintegy 20 kilométerre vannak –, de ezt a lehetőséget nem lehet kizárni.
Putyin szerint azt orosz hadsereg a „különleges hadművelet” minden irányában előrenyomul. Azt mondta,
Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának az az esetleges döntése, hogy „piszkos bombát” vessen be Oroszország ellen, a „kijevi rezsim” utolsó hibája lenne. Mint mondta, ilyen szándékra nincs bizonyíték, de megjelenhet „a beteg képzeletben”. Hangot adott álláspontjának, miszerint mind Irán, mind Oroszország esetében a fenyegetést alapvetően ugyanazok az erők jelentik, amelyek ellenzik az országok törvényes érdekeinek biztosítását.
Mindig is ezt az álláspontot képviseltük, és elvi álláspontunk ebben az ügyben és ebben a konfliktusban nem változott” – mondta.
Megismételte, hogy Oroszország mind Iránnal, mind Izraellel kapcsolatban áll.
Közlése szerint Donald Trump amerikai elnök megígérte: támogatja Oroszország követelését, hogy biztosítsák a busehri atomerőművet építő orosz alkalmazottak biztonságát. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken elmondta, hogy a létesítményben jelenleg 300 orosz állampolgár dolgozik, az összes ottani orosz alkalmazott létszáma mintegy ötszáz.
„Nagyon nagy konfliktuspotenciál van, és ez növekszik. Ez közvetlenül érint bennünket – a konfliktus, amelyet Ukrajnában élünk át. (…) És természetesen nagyon aggaszt bennünket az, ami Irán nukleáris létesítményei körül történik” – mondta.
Putyin hangsúlyozta, hogy a közel-keleti események figyelmet igényelnek és a konfliktus megoldásának keresését, békés eszközökkel és minden irányban.
Kifejezte reményét, hogy az államfők meggyilkolásának lehetősége retorika marad. Felidézte a nemzetközi hírügynökségek vezetőivel megtartott minapi találkozón tett kiielentését arról, hogy Ali Hamenei iráni vallási és politikai vezető esetében nem is kíván erről a lehetőségről beszélni.
Az orosz államfő arról is említést tett, hogy
„Arra törekszünk, hogy a világ fejlődése kiegyensúlyozott legyen és a legtöbb ország érdekeit szolgálja” – mondta globális kérdésekről szólva.
A változásokat alapvetőnek nevezte, mivel új nagy gazdasági szereplők jelennek meg.
Oroszország feladatát abban nevezte meg, hogy biztosítsa ennek a folyamatnak a civilizált jellegét.
„A világ nem fejlődhet egyes csoportok, katonai és gazdasági szövetségek javára” – hangoztatta az orosz államfő. Rámutatott, hogy
Hangsúlyozta az oszthatatlan biztonság elvének fontosságát.
A szentpétervári beszédre reagálva Andrij Szibiha ukrán „cinikusnak” minősítette Putyin kijelentéseit, mondván, hogy a beszéd „az amerikai békeerőfeszítések teljes semmibevételéről” tanúskodik.
„Miközben az Egyesült Államok és a világ többi része az öldöklés azonnali befejezésére szólított fel, Oroszország legfőbb háborús bűnöse azon tevréről beszél, hogy még több ukrán területet foglaljon el és még több ukrán embert öljön meg” – írta az X-en közzétett bejegyzésében.
Putyint a saját katonáival szembeni közönyösséggel vádolta, és „saját népe tömeggyilkosának” nevezte.
„Már egymillió orosz katonát vetett el egy értelmetlen vérfürdőben Ukrajnában anélkül, hogy egyetlen stratégiai célt is elért volna. Egymillió katonát. Kétmillió láb” – mondta a miniszter.
„És miközben Putyin azzal van elfoglalva, hogy orosz lábakat küldjön más országok megszállására, gazdaságilag térdre kényszeríti az oroszokat az országon belül” – mondta..
Közben Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki ülésén arról beszélt:
„A lefolytatott közvetlen orosz-ukrán tárgyalások során bemutattuk a békés rendezésről szóló memorandumunkat. Ez két részből áll: az átfogó, hosszú távú béke feltételei és a tűzszünet feltételei” – mondta Nebenzja.
„Ez a legjobb ajánlat, amit Ukrajna ma kaphat. Azt tanácsoljuk, hogy fogadjuk el, mivel Kijev számára a dolgok innentől kezdve csak rosszabbodni fognak” – mondta.
A június 2-i isztambuli béketárgyalásokon az orosz tárgyalófelek közölték az ukrán delegációval, hogy az úgynevezett „békememorandum” egy olyan ultimátum, amelyet Kijev nem fogadhat el – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy június 10-én megjelent interjúban.
„Még azt is mondták a küldöttségünknek: tudjuk, hogy a mi memorandumunk ultimátum, és önök nem fogják elfogadni” – mondta Zelenszkij. „A kérdés tehát nem az isztambuli formátum minősége, hanem az, hogy mit kezdjünk az oroszok hazugságával” – tette hozzá.
Az orosz küldöttség által az isztambuli béketárgyalások legutóbbi, június 2-i fordulóján bemutatott békememorandum szerint
Moszkva azt is feltételül szabná, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz.
„Isztambulban megállapodtunk a hadifoglyok nagyarányú cseréjéről is” – mondta Nebenzja az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén.
A nagyszabású fogolycserében való megegyezésen kívül az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások nagyrészt eredménytelenek voltak, mivel Moszkva továbbra is maximalista követeléseket támaszt Kijev felé.
Nebenzja megjegyezte, hogy Ukrajnának és Oroszországnak június 22. után Törökországban kellene folytatniuk a közvetlen béketárgyalásokat, annak ellenére, hogy Oroszország fokozta az Ukrajnát ért drón- és rakétatámadásokat.
A régiók közé tartozik Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon, valamint a Krími Autonóm Köztársaság.
Zelenszkij: Ukrajna gyorsan fejleszti az elfogó drónokat
Volodimir Zelenszkij elnök pénteken azt mondta, hogy Ukrajna gyorsan fejleszti az elfogó drónokat az egyre gyakoribb orosz dróntámadások elleni védekezéshez.
Éjszakai beszédében Zelenszkij elmondta, hogy az új drónok segítenek majd megerősíteni Ukrajna védelmét az iráni tervezésű Sahed drónokkal szemben, amelyeket Oroszország az elmúlt hetekben egyre nagyobb számban vetett be.
„Mi... külön erőfeszítéseket teszünk az elfogó drónokkal kapcsolatban, amelyeknek meg kell erősíteniük a védelmünket a Sahed-támadásokkal szemben” – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna hazai dróngyártása „máris eredményeket hoz”.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy „az elfogó drónok gyártási volumene már növekszik”.
Az orosz dróncsapások Ukrajnában az elmúlt hetekben rekordokat döntöttek: június 9-én egy éjszaka alatt közel 500 drónt és rakétát indítottak, ami rávilágít a hatékony ellenintézkedések sürgős szükségességére.
A kijevi védelmi ipar támogatása érdekében Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna nemzetközi partnerekkel együttműködve további finanszírozást igyekszik biztosítani, és új megállapodásokat készít elő a jövő heti NATO-csúcstalálkozó előtt.
Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta Ukrajna nagy hangsúlyt fektet a fejlett pilóta nélküli rendszerek fejlesztésére és telepítésére. A 2025 áprilisában az ukrán erők által a frontvonalon használt drónok több mint 95 százaléka hazai gyártású.
Mind Ukrajna, mind Oroszország egyre inkább a drónhadviselésre támaszkodik, légi, tengeri és földi drónokat alkalmaznak felderítésre és harci műveletekre, így a technológiai innováció a háború kritikus összetevőjévé vált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!