Putyin békefeltételei: semleges Ukrajna, „nácitlanítás”, elismert hódítások, feloldott szankciók, biztosított kisebbségi jogok

„Amint Kijev beleegyezik az eseményeknek a ma javasoltakhoz hasonló menetébe, beleegyezik csapatainak teljes kivonásába a Donyecki Népköztársaságból, a Luhanszki Népköztársaságból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, és ténylegesen megkezdi ezt a folyamatot, készek vagyunk haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat” – mondta az orosz elnök. „Amint Kijev kijelenti, hogy készen áll egy ilyen megoldásra, és megkezdi a csapatok tényleges kivonását ezekből a régiókból, valamint hivatalosan is bejelenti a NATO-csatlakozás elutasítását, részünkről azonnal, még abban a percben elhangzik a parancs a tűz beszüntetésre és a tárgyalások megkezdésére” – tette hozzá.

Kijelentette, hogy Oroszország ebben az esetben szavatolja az ukrán egységek és alakulatok akadálytalan és biztonságos visszavonulását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész „akár holnap” tárgyalóasztalhoz ülni. „Megértjük mindemellett a jogi helyzet sajátosságát, de ott legitim hatóságok vannak, még az (ukrán) alkotmánnyal összhangban is” – mondta Putyin, az ukrán parlamentet nevezve meg törvényesnek a végrehajtó hatalom képviselőivel szemben.

Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus folytatódása esetén a helyszíni realitások meg fognak változni, és akkor „a tárgyalások feltételei is mások lesznek”. „Úgy vélem, Oroszország egy olyan opciót javasol, amely lehetővé teszi, hogy valóban véget lehessen vetni a háborúnak Ukrajnában. Vagyis a történelem egy tragikus oldalának átlapozására szólítunk fel. És még ha ez nehéz is, fokozatosan, lépésről lépésre, de kezdjük el helyreállítani a bizalmi és jószomszédi kapcsolatokat Oroszország és Ukrajna között, valamint egész Európában” – hangoztatta Putyin.

Beszédében arra is kitért, hogy 2022 márciusában Oroszország még beleegyezett volna Herszon és Zaporizzsja visszaadásába, de, mint mondta, a népszavazás nyomán ezek a területek már Oroszországhoz tartoznak, és ez a kérdés szóba sem kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyolc éven át nem ismerte el a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, mert meg akart állapodni Ukrajnával.

Határtalan kalandorsággal vádolta meg azokat a nyugati politikusokat, akik a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező Oroszország stratégiai legyőzésére szólítanak fel. „Elfogadhatatlanul közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút” – fogalmazott Putyin. „Az Európát fenyegető veszély nem Oroszországtól ered, az európaiakra a legfőbb veszélyt az Egyesült Államoktól való kritikus és egyre növekvő, már-már totális függőségben rejlik a katonai, a politikai, a technológiai, az ideológiai és az információs szférában. Európát egyre inkább a globális gazdasági fejlődés perifériájára szorítják ki, a migráció és más akut problémák káoszába süllyesztik, megfosztják nemzetközi szubjektivitásától és kulturális identitásától” – mondta az orosz elnök.

Putyin úgy vélekedett, hogy idővel a BRICS az egyik legfontosabb szabályozó intézménnyé válik. Közölte, hogy Oroszország növekvő érdeklődést lát a tömörülés iránt, és elősegíti az új tagállamok zökkenőmentes felvételét.