Putyin az értesülések szerint leállíthatja az inváziót, Zelenszkij kész bármilyen formátumban tárgyalni

– mondta Zelenszkij újságíróknak a kijevi elnöki hivatalban.

Hangsúlyozta, hogy a békeszerződés feltételeiről szóló bármilyen megbeszélésre csak akkor kerülhet sor, ha a harcok megszűnnek, ugyanakkor jelezte: lehetetlen mindenben gyorsan megállapodni.

Az ukrán elnök közölte, hogy küldöttsége felhatalmazást kap arra, hogy a múlt heti párizsi találkozót követően szerdán Londonban európai és amerikai tisztségviselőkkel folytatott megbeszéléseken tárgyaljon a teljes vagy részleges tűzszünetről.

A Fehér Ház ugyanakkor közölte, hogy

A Financial Times az ügyet ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin ebben a hónapban Szentpéterváron Witkoffal folytatott találkozóján felajánlotta, hogy Oroszország leállítja a frontvonalak mentén orosz inváziót, és lemond négy ukrán régió teljes ellenőrzésére vonatkozó igényéről.

Oroszország csak részben ellenőrzi Ukrajna Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régióit, amelyeket a teljes körű invázió során magáénak követelt. Putyin nyilvánosan követelte, hogy Ukrajna vonja ki erőit a régiók Kijev által ellenőrzött területeiről.

Az FT szerint

Az amerikai erőfeszítésekről tájékoztatott európai tisztviselőket idézett, akik szerint Oroszország látszólagos engedménye tárgyalási taktika lehet.

A The Washington Post kedden a tanácskozásokat ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy

A Krím-félsziget, amelyet Oroszország 2014-ben foglalt el Ukrajnától, nem szerepel az FT által közölt, Putyin ajánlatában szereplő négy régió között.

Zelenszkij már korábban kijelentette, hogy Ukrajna nem fogja elismerni a Krím és más területek orosz megszállását, mivel ez sérti az ország alkotmányát. Ugyanakkor azt is felvetette, hogy Ukrajna idővel diplomáciai úton, nem pedig katonai erővel nyerheti vissza az ellenőrzést a területek felett.

„Nincs miről beszélni. Ez sérti az alkotmányunkat. Ez a mi területünk, az ukrán nép területe" – mondta Zelenszkij újságíróknak.

Az Egyesült Államok a múlt héten Párizsban, a nyugati országok részvételével tartott találkozón ismertette a javaslatokat Kijevvel – írta a Washington Post.

A békefolyamatot bonyolító egyéb kényes kérdések közé tartozik a Kreml ragaszkodása ahhoz, hogy Ukrajna hivatalosan semleges legyen, és ne csatlakozzon a NATO katonai szövetséghez.

Ukrajna eközben azt is reméli, hogy egy külföldi kontingenst is bevetnek majd a békekötés betartatásának biztosítására, amely biztonsági garanciaként szolgálna minden további orosz agresszióval szemben.

Közben kiderült: az eredeti terveket módosítva Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a londoni tárgyalásokon – közölte kedden a külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy Keith Kellogg tábornok, Washington ukrajnai megbízottja jelen lesz.

Trump és Rubio a múlt héten azt mondta, hogy Washington felhagyhat a béketörekvésekkel, ha nem történik előrelépés napokon belül. Trump vasárnap azt mondta, hogy „remélhetőleg” még „ezen a héten” lesz megállapodás.

Eközben Zelenszkij azt mondta, hogy kész lesz találkozni Trumppal, amikor a héten a világ más vezetőivel együtt részt vesznek Ferenc pápa temetésén.

A Krím sorsáról egyébként Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője is beszélt kedden.

– jelentette ki az Agence France-Presse hírügynökségnek (AFP).

„A Krím Ukrajna” – mondta Kallas. „Sokat jelent a megszállt területeken élők számára, hogy mások nem ismerik el orosz területnek” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden a Rosszija 1 tévécsatornának azt mondta, hogy Moszkva és Washington továbbra is kapcsolatot tart fenn egymással, de ezzel összefüggésben úgy vélekedett, hogy

„Különböző csatornákon keresztül folytatjuk a kapcsolattartást az amerikaiakkal. Ez a téma annyira összetett, annyira összefügg a(z ukrajnai) rendezéssel, hogy valószínűleg nem érdemes merev időkereteteket szabni, és megpróbálni egy rövid időkeretbe szorítani egy életképes rendezést” – fogalmazott a szóvivő.

Peszkov újságíróknak elmondta, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek a polgári célpontok elleni csapások felfüggesztéséről szóló tárgyalásokra.

„Vlagyimir Putyin (orosz) elnök megerősítette, hogy kész tárgyalni erről a kérdésről, figyelembe véve a húsvéti tűzszünet tapasztalatainak elemzését, amely már megtörtént, de konkrétumok nincsenek ezzel kapcsolatban” – hangoztatta.

– tette hozzá.

A Rosszija 1-nek Peszkov azt mondta, hogy ukrán részről nem érkezett válasz a polgári célpontok támadásának leállítására vonatkozó orosz javaslatra.

A szóvivő napi telekonferenciáján rámutatott:

A Kreml szóvivője közölte: Putyin nem tervezi, hogy részt vegyen Ferenc pápa temetésén, és egyelőre nem született döntés, hogy Oroszországot ki fogja képviselni a gyászszertartáson.

Eközben

Healey, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta az ukrajnai helyzetről a húsvéti parlamenti szünet utáni első, keddi ülésen, úgy fogalmazott: a brit katonai hírszerzés „nem észlelte a tűzszünet betartásának jeleit” az ukrajnai tűzvonalban a húsvéti időszakban, annak ellenére sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előzőleg 30 órás tűzszünetet ígért a húsvéti hétvégére.

A brit védelmi tárca vezetője elmondta: brit adatok szerint az orosz fegyveres erők az idén eddig tízezer drónnal és rakétával támadták Ukrajnát, és ezek egy részét a Fekete-tengerről indították.

Healey szerint

A brit védelmi miniszter kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a brit hírszerzési megfigyelések alapján az orosz katonai előrenyomulás lassul.

Oroszország „kisebb területi nyereségre tett szert márciusban, mint februárban, februárban kisebb területet foglalt el, mint januárban”, nem sikerült elfoglalnia olyan ukrajnai városokat, amelyeket már karácsony előtt célba vett, és a kurszki területről sem tudta kiszorítani az ukrán katonákat – mondta keddi alsóházi felszólalásában John Healey.

A miniszter a brit katonai hírszerzés becsléseit idézve kijelentette:

A brit védelmi tárca vezetője által idézett hírszerzési adatok szerint márciusban naponta átlagosan 1300 orosz katona halt meg vagy szenvedett sérüléseket Ukrajnában, csaknem kétszer annyi, mint a tavalyi azonos hónapban.

John Healey megerősítette, hogy Nagy-Britannia az idén minden eddiginél nagyobb, 4,5 milliárd font értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának, és az ennek részét képező, legutóbb bejelentett 200 millió fontos csomag szállítása a következő egy hónapban megkezdődik.

A brit védelmi miniszter szerint ez a szállítmány radarrendszereket, harckocsik ellen bevethető aknákat és több százezer drónt tartalmaz.