
Fotó: Kreml
Aggasztó, hogy a nyugati országok megkezdték Ukrajna területének katonai birtokbavételét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai tévéadásban, a lakosság által feltett kérdésekre válaszolva.
2021. június 30., 20:272021. június 30., 20:27
Putyin nehezményezte: a nyugati országok ahelyett, hogy méltányolták volna, hogy aggályaikra reagálva leállíttatta az orosz hadgyakorlatot az ukrán határ közelében, maguk „nyomultak” oda az orosz határhoz. Hangsúlyozta, hogy ez Oroszország létfontosságú érdekeit érinti.
Az orosz elnök azt mondta, hogy nincs oka találkozni ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel, aki szerinte külső irányítás alá helyezte a hazáját. Úgy vélekedett, hogy az ukrán kulcskérdések nem Kijevben, hanem Washingtonban, részben pedig Berlinben és Párizsban dőlnek el.
mert az ukránt a jelenlegi vezetésével ellentétben nem tartja az orosszal szemben ellenséges népnek. Megismételte tézisét, miszerint a két nép azonos. Kilátásba helyezte, hogy cikket fog írni Oroszország és Ukrajna történetéről.
Az egy héttel ezelőtt a Fekete-tengeren történt haditengerészeti incidensről szólva úgy vélekedett, nem tört volna ki a harmadik világháború, ha Oroszország elsüllyesztette volna a brit rombolót, amely a Krímnél megsértette a tengeri határát.
mert azok, akik ezt csinálják, tudják, hogy nem tudnak győztesként kikerülni ebből a háborúból” – mondta. Putyin a Defender romboló esetét „összetett provokációnak” nevezte, mert a brit hadihajó múlt szerdai határsértését megelőzően az amerikaiak egy felderítőgépet küldtek a térségbe Krétáról.
A brit rombolót az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget közelében figyelmeztető lövésekkel és bombavetéssel kényszerítettek a Moszkva által orosz területnek tekintett vizek elhagyására. Az elnök kifejezte reményét, hogy
Úgy vélekedett, az Egyesült Államok érzi, hogy változik a világ, de meg akarja benne tartani domináns pozícióját. Megjegyezte, hogy Washington szövetségesei nem örülnek ennek. Közölte, hogy Oroszország aszimmetrikusan fog válaszolni az ellene bevezetett szankciókra, oly módon, hogy ezzel ne okozzon kárt magának.
Mint mondta, az ellenlépések nem érintik majd az Egyesült Államokba irányuló orosz rakétahajtómű- és titánexportot. A külpolitika és a világgazdaság tematikája háttérbe szorult a csaknem négy órán át tartó fórumon az ország ügyeivel szemben.
és hogy az orosz Távol-Kelethez hasonlóan az összes területi egységnek külön kurátora lesz a szövetségi kormányban. Közölte, hogy az éves infláció jelenleg 5,9 százaléknál jár, és reményei szerint mintegy 5 százalékra lesz csökkenthető.
Kitérő választ adott az utódlására vonatkozó kérdésre. Azt mondta, hogy ha eljön az ideje, meg fogja nevezni az embert, aki méltó lehet Oroszország irányítására, de ebben az ügyben az oroszok a szavazati jogukkal élve titkos voksolással fognak majd dönteni. Putyin szerint Borisz Jelcin sem adta át neki a hatalmat.
Nevet és időpontot nem mondott. A 68 éves jelenlegi elnöki ciklusa 2024-ben jár le. A tavaly megszavazott, a korábbi korlátozásokat eltörlő alkotmánymódosításnak köszönhetően Putyin elvileg még további két hatéves elnöki ciklus erejéig kormányozhatna.
Az orosz jégkorong- és labdarúgó-válogatott sikertelen nemzetközi szereplésére kitérve úgy vélekedett, hogy el kell gondolkodni a szakvezetés cseréjében. A járványhelyzet miatt a stúdióban nem volt közönség, kérdezni a műsor ideje alatt online lehetett.
A produkcióhoz összesen mintegy másfél millió, az elnökhöz intézett kérdés futott be, amelyek feldolgozása és hivatalos megválaszolása az eddigi gyakorlatnak megfelelően hónapokig is eltart majd.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
szóljon hozzá!