Hirdetés

Putyin a meghódított ukrajnai területek nagyságával dicsekszik, közben az orosz erők az ukrán vasutat támadják

Putyin

Területi nyereség. Putyin szerint az orosz hadsereg idén mintegy ötezer négyzetkilométernyi ukrán területet foglalt el

Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry - МИД России

Csaknem ötezer négyzetkilométer területet foglalt el idén az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz védelmi minisztériumnak és a vezérkarnak a vezetőségével kedden Szentpéterváron tartott tanácskozásán.

Hírösszefoglaló

2025. október 08., 08:292025. október 08., 08:29

„Jelenleg a stratégiai kezdeményezés teljes mértékben az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek kezében van. Ebben az évben közel ötezer, 4900 négyzetkilométernyi területet és 212 települést szabadítottunk fel” – mondta Puzyin a Kreml honlapján közzétett beszámoló szerint, méltatva az orosz hadsereg és hadiipar teljesítményét.

Idézet
Az ellenség, annak ellenére, hogy kísérleteket tesz a kitartó ellenállásra, a harci érintkezési vonal teljes hosszában visszavonul”

– mondta az államfő, kifogásolva, hogy az ukrán hadsereg megpróbál az orosz terület mélységében lévő polgári célpontokat támadni.

Hirdetés

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a tanácskozáson arról tett jelentést, hogy befejeződött a kleban-biki víztározó déli részén blokkolt ellenség megsemmisítése, ugyanez Kupjanszk déli negyedeiben a végéhez közeledik, sikeresen halad az előrenyomulás Liman irányába, Jampil nagy része pedig már orosz ellenőrzés alatt áll.

Mint mondta, az orosz haderő közeledik Sziverszkhez és Kosztantyinivkához, valamint benyomul az ukrán védelem mélységébe Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyében, harcokat folytatva Zaporizzsja város, valamint Primorszke és Sztepnohirszk irányában.

Közölte, hogy

az orosz hadsereg célzottan a hadiipari létesítményekre, elsősorban az ukrán rakéta- és dróngyártás helyszíneire mér csapásokat.

Közben a Kyiv Independent beszámolója szerint Oroszország fokozta támadásait az ország kritikus vasúti infrastruktúrája ellen, az Ukrzaliznyica néven is ismert Ukrajnai Vasutakat véve célba, ami a katonai logisztika megzavarására irányuló kísérletnek tűnik, miután nyugati országok újabb fegyverszállításokat jelentettek be.

A nemzeti vasúti üzemeltető jelentései szerint

Oroszország szeptemberben kétszer annyi támadást indított Ukrajna vasúti infrastruktúrája ellen, mint augusztusban

– ez kritikus fejlemény, mivel a teljes körű invázió miatt Ukrajna kénytelen a vasútra támaszkodni elsődleges közlekedési módként, miután a polgári légi közlekedést leállították.

A főként drónokkal végrehajtott támadások az orosz határ közelében fekvő régiókat és az aktív frontvonalakat célozták meg, többek között Donyeck, Szumi, Poltava, Csernyihiv és Kirovohrad városokat, valamint déli területeket, például Mikolajiv és Odessza városokat.

A támadások civil áldozatokat követeltek. Október 4-én egy személyvonatot ért kettős csapás érte a Szumi megyei Sosztka településen, egy ember meghalt, kilencen megsebesültek, köztük három gyermek.

Az orosz támadások számának megnövekedése egybeesik az Európától várható új katonai segítségre vonatkozó várakozásokkal, valamint az első fegyverszállításokkal,

amelyeket szeptemberben hagytak jóvá a Prioritized Ukraine Requirements List (PURL) keretében, egy olyan mechanizmus részeként, amely lehetővé teszi más NATO-tagállamok számára, hogy önkéntes hozzájárulásokon keresztül finanszírozzák az Egyesült Államok fegyver- és technológiaszállításait Ukrajnába.

„Vasútunk stratégiai jelentőségű – katonai segélyek szállítására használják” – mondta Dmitro Zsmajlo katonai szakértő és az Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ ügyvezető igazgatója.

„Jelenleg megállapodások vannak érvényben az Európából érkező szállításokról. Korábban befagyasztották az amerikai segítségnyújtást, így akkoriban nem volt sürgős szükség a vasút célba vételére” – mondta Zsmailo a Kyiv Independentnek.

Az Egyesült Államok szeptember 10-én jóváhagyta a védelmi törvényt, amely 400 millió dollár katonai segélyt biztosít Ukrajnának a republikánusok növekvő ellenállása ellenére.

Alig néhány nappal később, szeptember 16-án Donald Trump amerikai elnök kormánya jóváhagyta az első amerikai fegyvercsomagot Ukrajna számára, amelyet a NATO-szövetségesek hozzájárulásai finanszíroznak a PURL keretében.

Mivel a harctéren nem sikerült jelentős eredményeket elérni, és az amerikai politika is változott, Oroszország figyelmét Ukrajna háborús közlekedési infrastruktúrájára irányította, azzal a céllal, hogy megakadályozza Kijevet abban, hogy nyugati támogatással új lendületet vegyen az ellenállás.

Az Ukrzaliznyica, amely közel négy évnyi háború ellenére is megbízhatóságáról és pontosságáról ismert, a támadások következtében az utóbbi időben egyre több, egy órától közel nyolc óráig, sőt még annál is hosszabb késésekkel szembesül az utasforgalomban.

A támadások nemcsak a vasutakat, hanem az állomásokat, a kocsiszíneket, az áramellátó alállomásokat és az ukrán vasúti infrastruktúra egyéb kritikus elemeit is célba veszik.

A késések idején az utasokat gyakran buszokkal vagy dízelmozdonyokkal szállítják tovább, amelyek áramszünet esetén is működnek, mivel az orosz támadások által okozott áramkimaradások nem érintik őket.

Oroszország támadásainak fő célpontjai azonban Ukrajna vasúti csomópontjai, ahol több vonal találkozik.

Ukrajna diverzifikált útvonalakra támaszkodik a frontvonalbeli területek katonai segélyezéséhez, gyakran csomópont-állomásokat használva, ahol az értékes rakományt szállító vonatokat ideiglenesen megállítják, amíg meghatározzák a következő útvonalukat – mondta Zsmailo.

Az Ukrzaliznyica jelentése szerint júliusban egyértelműen megnőtt az orosz támadások száma, és a Harkiv megyei Lozovában, a dnyipropetrovszki Szinelnikoveban és a vinnyicai Kozjatinban található csomópontok is támadás alá kerültek.

Idézet
Az ellenség olyan módon támad, hogy lényegében megsemmisíti a csomópontot”

– mondta Olekszandr Percovszkij, az Ukrzaliznyicaa vezetője az Ukrinformnak szeptember 15-én.

Volodimir Naumov, az ukrán közlekedési infrastruktúra reformközpontjának vezetője figyelmeztetett, hogy ezeknek a csomópontoknak a helyreállítása a bonyolultság és a speciális berendezések miatt a szokásosnál hosszabb időt vehet igénybe.

„Sokkal nehezebb megjavítani őket, mert nem csak a sínekről van szó – a váltókat, a kommunikációs rendszereket és az elektromos alkatrészeket is meg kell javítani” – mondta Naumov.

Oroszország rendszeresen támadja a teher- és személyszállító vasúti pályákat is,

bár a károk gyakran csekélyek, és általában néhány órán belül megjavíthatók a megmentett alkatrészek felhasználásával – mondta Naumov.

A hidak azonban sokkal nagyobb kihívást jelentenek.

Miután 2022 márciusában orosz támadás érte a Voznyeszenszkben, Mikolajiv megyében található vasúti hidat, közel egy évbe telt, mire teljesen helyreállították – tette hozzá a szakértő.

Ugyanakkor Oroszország szorosan figyelemmel kíséri, hogy Ukrajna milyen gyorsan állítja helyre a kritikus logisztikai infrastruktúrát, ami befolyásolhatja a jövőbeli támadásokat.

Tusk: Lengyelországnak nem érdeke a szabotázsakcióval gyanúsított ukrán férfi kiadása
Európának az okozott problémát, hogy egyáltalán megépült az Északi Áramlat balti-tengeri német-orosz gázvezeték, nem pedig az, hogy felrobbantották, ezért Lengyelországnak nem érdeke kiadni Németországnak azt az ukrán férfit, akit a szabotázsakcióban való részvétellel gyanúsítanak - jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő kedden Varsóban.
A lengyel miniszterelnök a Varsóba látogató új litván kormányfővel, Inga Ruginienével közös sajtóértekezletén beszélt arról, hogy a múlt héten Lengyelországban elfogott és letartóztatott Volodimir Z. ukrán állampolgárt, akit Németország azzal gyanúsít, hogy 2022-ben búvárként részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában, Varsó nem akarja kiadni.
„A mi szempontunkból az Északi Áramlat-2 kapcsán csak azoknak kellene szégyenkezniük és hallgatniuk, akik a gázvezeték megépítése mellett döntöttek” – jelentette ki Tusk.
Európának, ezen belül Ukrajnának, Litvániának és Lengyelországnak „nem az a gondja, hogy az Északi Áramlat-2-t felrobbantották, hanem az, hogy megépítették”. A gázvezetéket Oroszország „egyes európai országok, illetve német és holland cégek pénzéből” létesítette, nemcsak Litvánia és Lengyelország, „hanem egész Európa létfontosságú érdekeit sértve” ezzel – fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy Lengyelország mindig határozottan ellenezte az Északi Áramlat–2 megépítését.
Az európai elfogatóparancs alapján körözött Volodimir Z. ügyében lengyel bíróság fog dönteni, de az ügyben „változatlan a lengyel kormány álláspontja”: Lengyelországnak „nem érdeke kiadni őt egy idegen államnak, és az nem is lenne tisztességes” - jelentette ki Tusk.
A német hatóságok szerint egy csoport 2022 szeptemberében a németországi Rostockból a dániai Bornholm-sziget közelébe hajózott, távolról irányítható robbanószerkezeteket helyezett el a tenger mélyén futó vezetékpárokon, majd működésbe hozták őket. A négy szál közül három megrongálódott a robbanásoktól.
Volodimir Z. azt állítja, hogy nem vett részt az akcióban, a robbantás idején Ukrajnában volt. Egy lengyel bíróság a múlt héten a férfi hétnapos előzetes letartóztatásáról döntött, az intézkedést hétfőn további 40 nappal meghosszabbították.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a lengyel kormányfő elmondta: osztja litván kolléganője és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „mérsékelt optimizmusát, miszerint a dolgok mind a fronton, mind az amerikai szerepvállalás tekintetében valószínűleg valamivel jobb irányba haladnak”, mint ahogy ez „néhány héttel ezelőtt tűnt”.
„Feltétlenül szükségesnek” nevezte Tusk a Lengyelország és Litvánia közötti, valamint a NATO-n belüli koordinációt „a jelenlegi és lehetséges jövőbeli orosz provokációk tekintetében”. „Mi vagyunk azok az országok, amelyek a leginkább ki vannak téve az orosz irányból érkező közvetlen provokációknak” – jegyezte meg.
Inga Ruginiene közölte: varsói látogatására Ukrajnából érkezett. Litvánia és Lengyelország kormányának „mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Ukrajna saját feltételei szerint győzzön” a háborúban – jellentette ki a litván kormányfő.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés