Területi nyereség. Putyin szerint az orosz hadsereg idén mintegy ötezer négyzetkilométernyi ukrán területet foglalt el
Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry - МИД России
Csaknem ötezer négyzetkilométer területet foglalt el idén az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz védelmi minisztériumnak és a vezérkarnak a vezetőségével kedden Szentpéterváron tartott tanácskozásán.
2025. október 08., 08:292025. október 08., 08:29
„Jelenleg a stratégiai kezdeményezés teljes mértékben az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek kezében van. Ebben az évben közel ötezer, 4900 négyzetkilométernyi területet és 212 települést szabadítottunk fel” – mondta Puzyin a Kreml honlapján közzétett beszámoló szerint, méltatva az orosz hadsereg és hadiipar teljesítményét.
– mondta az államfő, kifogásolva, hogy az ukrán hadsereg megpróbál az orosz terület mélységében lévő polgári célpontokat támadni.
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a tanácskozáson arról tett jelentést, hogy befejeződött a kleban-biki víztározó déli részén blokkolt ellenség megsemmisítése, ugyanez Kupjanszk déli negyedeiben a végéhez közeledik, sikeresen halad az előrenyomulás Liman irányába, Jampil nagy része pedig már orosz ellenőrzés alatt áll.
Mint mondta, az orosz haderő közeledik Sziverszkhez és Kosztantyinivkához, valamint benyomul az ukrán védelem mélységébe Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyében, harcokat folytatva Zaporizzsja város, valamint Primorszke és Sztepnohirszk irányában.
Közölte, hogy
Közben a Kyiv Independent beszámolója szerint Oroszország fokozta támadásait az ország kritikus vasúti infrastruktúrája ellen, az Ukrzaliznyica néven is ismert Ukrajnai Vasutakat véve célba, ami a katonai logisztika megzavarására irányuló kísérletnek tűnik, miután nyugati országok újabb fegyverszállításokat jelentettek be.
A nemzeti vasúti üzemeltető jelentései szerint
– ez kritikus fejlemény, mivel a teljes körű invázió miatt Ukrajna kénytelen a vasútra támaszkodni elsődleges közlekedési módként, miután a polgári légi közlekedést leállították.
A főként drónokkal végrehajtott támadások az orosz határ közelében fekvő régiókat és az aktív frontvonalakat célozták meg, többek között Donyeck, Szumi, Poltava, Csernyihiv és Kirovohrad városokat, valamint déli területeket, például Mikolajiv és Odessza városokat.
A támadások civil áldozatokat követeltek. Október 4-én egy személyvonatot ért kettős csapás érte a Szumi megyei Sosztka településen, egy ember meghalt, kilencen megsebesültek, köztük három gyermek.
amelyeket szeptemberben hagytak jóvá a Prioritized Ukraine Requirements List (PURL) keretében, egy olyan mechanizmus részeként, amely lehetővé teszi más NATO-tagállamok számára, hogy önkéntes hozzájárulásokon keresztül finanszírozzák az Egyesült Államok fegyver- és technológiaszállításait Ukrajnába.
„Vasútunk stratégiai jelentőségű – katonai segélyek szállítására használják” – mondta Dmitro Zsmajlo katonai szakértő és az Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ ügyvezető igazgatója.
„Jelenleg megállapodások vannak érvényben az Európából érkező szállításokról. Korábban befagyasztották az amerikai segítségnyújtást, így akkoriban nem volt sürgős szükség a vasút célba vételére” – mondta Zsmailo a Kyiv Independentnek.
Alig néhány nappal később, szeptember 16-án Donald Trump amerikai elnök kormánya jóváhagyta az első amerikai fegyvercsomagot Ukrajna számára, amelyet a NATO-szövetségesek hozzájárulásai finanszíroznak a PURL keretében.
Mivel a harctéren nem sikerült jelentős eredményeket elérni, és az amerikai politika is változott, Oroszország figyelmét Ukrajna háborús közlekedési infrastruktúrájára irányította, azzal a céllal, hogy megakadályozza Kijevet abban, hogy nyugati támogatással új lendületet vegyen az ellenállás.
Az Ukrzaliznyica, amely közel négy évnyi háború ellenére is megbízhatóságáról és pontosságáról ismert, a támadások következtében az utóbbi időben egyre több, egy órától közel nyolc óráig, sőt még annál is hosszabb késésekkel szembesül az utasforgalomban.
A késések idején az utasokat gyakran buszokkal vagy dízelmozdonyokkal szállítják tovább, amelyek áramszünet esetén is működnek, mivel az orosz támadások által okozott áramkimaradások nem érintik őket.
Oroszország támadásainak fő célpontjai azonban Ukrajna vasúti csomópontjai, ahol több vonal találkozik.
Ukrajna diverzifikált útvonalakra támaszkodik a frontvonalbeli területek katonai segélyezéséhez, gyakran csomópont-állomásokat használva, ahol az értékes rakományt szállító vonatokat ideiglenesen megállítják, amíg meghatározzák a következő útvonalukat – mondta Zsmailo.
Az Ukrzaliznyica jelentése szerint júliusban egyértelműen megnőtt az orosz támadások száma, és a Harkiv megyei Lozovában, a dnyipropetrovszki Szinelnikoveban és a vinnyicai Kozjatinban található csomópontok is támadás alá kerültek.
– mondta Olekszandr Percovszkij, az Ukrzaliznyicaa vezetője az Ukrinformnak szeptember 15-én.
Volodimir Naumov, az ukrán közlekedési infrastruktúra reformközpontjának vezetője figyelmeztetett, hogy ezeknek a csomópontoknak a helyreállítása a bonyolultság és a speciális berendezések miatt a szokásosnál hosszabb időt vehet igénybe.
„Sokkal nehezebb megjavítani őket, mert nem csak a sínekről van szó – a váltókat, a kommunikációs rendszereket és az elektromos alkatrészeket is meg kell javítani” – mondta Naumov.
bár a károk gyakran csekélyek, és általában néhány órán belül megjavíthatók a megmentett alkatrészek felhasználásával – mondta Naumov.
A hidak azonban sokkal nagyobb kihívást jelentenek.
Miután 2022 márciusában orosz támadás érte a Voznyeszenszkben, Mikolajiv megyében található vasúti hidat, közel egy évbe telt, mire teljesen helyreállították – tette hozzá a szakértő.
Ugyanakkor Oroszország szorosan figyelemmel kíséri, hogy Ukrajna milyen gyorsan állítja helyre a kritikus logisztikai infrastruktúrát, ami befolyásolhatja a jövőbeli támadásokat.
Tusk: Lengyelországnak nem érdeke a szabotázsakcióval gyanúsított ukrán férfi kiadása
Európának az okozott problémát, hogy egyáltalán megépült az Északi Áramlat balti-tengeri német-orosz gázvezeték, nem pedig az, hogy felrobbantották, ezért Lengyelországnak nem érdeke kiadni Németországnak azt az ukrán férfit, akit a szabotázsakcióban való részvétellel gyanúsítanak - jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő kedden Varsóban.
A lengyel miniszterelnök a Varsóba látogató új litván kormányfővel, Inga Ruginienével közös sajtóértekezletén beszélt arról, hogy a múlt héten Lengyelországban elfogott és letartóztatott Volodimir Z. ukrán állampolgárt, akit Németország azzal gyanúsít, hogy 2022-ben búvárként részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában, Varsó nem akarja kiadni.
„A mi szempontunkból az Északi Áramlat-2 kapcsán csak azoknak kellene szégyenkezniük és hallgatniuk, akik a gázvezeték megépítése mellett döntöttek” – jelentette ki Tusk.
Európának, ezen belül Ukrajnának, Litvániának és Lengyelországnak „nem az a gondja, hogy az Északi Áramlat-2-t felrobbantották, hanem az, hogy megépítették”. A gázvezetéket Oroszország „egyes európai országok, illetve német és holland cégek pénzéből” létesítette, nemcsak Litvánia és Lengyelország, „hanem egész Európa létfontosságú érdekeit sértve” ezzel – fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy Lengyelország mindig határozottan ellenezte az Északi Áramlat–2 megépítését.
Az európai elfogatóparancs alapján körözött Volodimir Z. ügyében lengyel bíróság fog dönteni, de az ügyben „változatlan a lengyel kormány álláspontja”: Lengyelországnak „nem érdeke kiadni őt egy idegen államnak, és az nem is lenne tisztességes” - jelentette ki Tusk.
A német hatóságok szerint egy csoport 2022 szeptemberében a németországi Rostockból a dániai Bornholm-sziget közelébe hajózott, távolról irányítható robbanószerkezeteket helyezett el a tenger mélyén futó vezetékpárokon, majd működésbe hozták őket. A négy szál közül három megrongálódott a robbanásoktól.
Volodimir Z. azt állítja, hogy nem vett részt az akcióban, a robbantás idején Ukrajnában volt. Egy lengyel bíróság a múlt héten a férfi hétnapos előzetes letartóztatásáról döntött, az intézkedést hétfőn további 40 nappal meghosszabbították.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a lengyel kormányfő elmondta: osztja litván kolléganője és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „mérsékelt optimizmusát, miszerint a dolgok mind a fronton, mind az amerikai szerepvállalás tekintetében valószínűleg valamivel jobb irányba haladnak”, mint ahogy ez „néhány héttel ezelőtt tűnt”.
„Feltétlenül szükségesnek” nevezte Tusk a Lengyelország és Litvánia közötti, valamint a NATO-n belüli koordinációt „a jelenlegi és lehetséges jövőbeli orosz provokációk tekintetében”. „Mi vagyunk azok az országok, amelyek a leginkább ki vannak téve az orosz irányból érkező közvetlen provokációknak” – jegyezte meg.
Inga Ruginiene közölte: varsói látogatására Ukrajnából érkezett. Litvánia és Lengyelország kormányának „mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Ukrajna saját feltételei szerint győzzön” a háborúban – jellentette ki a litván kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.
Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.
Ursula von der Leyen egy generáció óta az EU elszámoltathatóságának legnagyobb kihívásával szembesül a legújabb, csalás ügyében zajló nyomozás miatt, amely két, a legnagyobbak közé tartozó nevet érint Brüsszelben, és teljes körű válsággá fajulhat.
Ilie Bolojan román kormányfő elmondása szerint „pragmatikus megbeszélést” folytatott szerdán Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
„Helytelen” lenne azt állítani, hogy Vlagyimir Putyin elnök elutasította az Egyesült Államok békejavaslatait a keddi tárgyalásokon Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel – jelentette ki szerdán a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.
Közbeszerzési csalás és korrupció, összeférhetetlenség és hivatali titoktartás megsértésének gyanújával vádat emeltek Federica Mogherini, az Európai Unió korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és további két másik ember ellen.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!