Potápi Árpád János a Magyar Állandó Értekezlet oktatási, kulturális, demográfiai és ifjúsági szakbizottságának ülésén
Fotó: Facebook/Nemzetpolitikai Államtitkárság
Kiszámíthatóság és folytonosság jellemezte a tavalyi és az idei nemzetpolitikát – mondta a Miniszterelnökségnek a területért felelős államtitkára kedden Budapesten.
2021. október 26., 16:192021. október 26., 16:19
2021. október 26., 16:262021. október 26., 16:26
Potápi Árpád János a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szakbizottsági ülésén a járványhelyzethez való alkalmazkodás és a közös újrakezdés szempontjából értékelte a nemzetpolitika eredményeit. Programjaik átkerültek az online térbe, új színtereket nyitottak a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban – jelezte.
Beszámolt az idei – a nemzeti újrakezdés évéhez kapcsolódó – pályázatokról, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról, az erdélyi orvosi lakások építéséről, a magyar nyelvű oktatás támogatásáról, határon túli óvodák és bölcsődék „rendszerszintű” építéséről, felújításáról, valamint a magyar nyelvű felsőoktatás támogatásáról, amelyek közül a komáromi Selye János Egyetemet emelte ki.
A sport nemzetpolitikai jelentőségének növekedéséről szólva Potápi Árpád János jelezte: jó néhány sportág fejlesztését támogatják a határon túli területeken és ennek látszanak az eredményei. Példaként említette, hogy Szlovákia egyik legsikeresebb labdarúgócsapata a DAC Dunaszerdahely, egy magyar együttes; Románia bajnokcsapata pedig a székely Sepsiszentgyörgy női kosárlabdacsapata. „Az ott élő magyarságnak ez egy olyan brand, amely a nemzeti büszkeséget és identitást is erősíti” – hangoztatta.
Hozzátette: 1450 Kárpát-medencei iskolába juttatnak el mintegy százezer forint értékű sportszercsomagot.
A magyar diákok határon túli kirándulását lehetővé tevő Határtalanul programról szólva kiemelte az oltás fontosságát, mondván a kirándulásokat „gyakorlatilag nem lehet lebonyolítani” vakcina felvétele nélkül, ugyanis azt arról szóló igazolást kérik a határokon. Az államtitkár egyúttal mindenkit az oltás felvételére buzdított, mivel – tette hozzá – a kormány nem tervez a korábbiakhoz hasonló korlátozásokat, lezárásokat.
Fotó: Facebook/Nemzetpolitikai Államtitkárság
Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a magyar családokat érintő intézkedésekről beszélt.
A jövő évi büdzsében ez az összeg a nemzeti össztermék (GDP) 5 százalékát teszi ki – tette hozzá.
Zsigó Róbert úgy folytatta: a családtámogatási rendszer bevezetése nélkül 120 ezerrel kevesebb gyermek született volna Magyarországon. 2010 óta itt nőtt legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv, a születések száma, több házasságot kötnek és kevesebb a válás. „Minden olyan mutatóban, amely fontos, előre tudtunk lépni” – hangsúlyozta.
Zsigó Róbert előadásában úgy összegzett: „minden tekintetben azon dolgoztunk az elmúlt másfél esztendőben, hogy megőrizzük a korábbi évek eredményeit és (.) újabb lépésekkel segítsük, hogy Magyarországon könnyebb legyen gyermeket nevelni és vállalni, családot alapítani”.
Az államtitkár utalt rá, hogy következő hetek, hónapok döntéseit a nemrég lezárt nemzeti konzultáció eredménye fogja befolyásolni, amelyben 1,4 millió ember mondta el a véleményét. Abban szó volt a minimálbérről, a hitelmoratóriumról, a családok szja-visszatérítéséről, a gyermekek védelméről és a családtámogatás megőrzéséről – sorolta, majd a kormány elsőrendű céljaként jelölte meg a családbarát ország építését.
Hozzáfűzte: 2010 óta jelentős forrásokkal támogatta a kormány a határon túli magyarságot, amelyet így sikerült is megerősíteni. Az anyaországi és határon túli egyetemek között is mélyült az együttműködés; jelenleg több mint ezer határon túli magyar hallgató folytat felsőoktatási tanulmányokat Magyarországon – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!