Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság
A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása az elmúlt tíz év nemzetpolitikájának legfontosabb mérföldköve – emelte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden az évforduló alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében.
2020. május 26., 17:482020. május 26., 17:48
2020. május 26., 17:492020. május 26., 17:49
Potápi Árpád János felidézte, az újonnan alakult magyar Országgyűlés éppen tíz esztendeje, 2010. május 26-án fogadta el elsöprő többséggel, 98 százalékos támogatással az állampolgársági törvény módosítását, amely lehetővé tette a külhoni magyarság számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljon.
– mutatott rá Potápi Árpád János. Az államtitkár úgy fogalmazott: 2010. május 26-a az újkori magyar történelemben is mérföldkőnek számít. Kezdete annak a folyamatnak, amelynek köszönhetően újjáépítették a kapcsolatot a külhoni magyarsággal és a határon túli magyar nemzetrészekkel, szervezetekkel, történelmi egyházakkal együttműködve megkezdték azt a közös munkát, amelynek eredményeként mára egységes magyarságról, egységes Kárpát-medencei oktatási, kulturális és gazdasági térről beszélhetnek.
– írta, hozzátéve: a kettős állampolgárságról szóló törvény elsöprő támogatása világosan jelezte, hogy a külhoni magyarság támogatása nem lehet pártpolitikai ügy.
2010. május 26-a és az azt követően hozott szimbolikus döntések – az új alaptörvény és a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadása, a szavazati jog megadása a külhoni magyarságnak, majd a szülőföldön maradást és boldogulást segítő oktatási, kulturális és gazdasági programok elindítása – a Trianonra adott reálist választ jelentik – írta.
Potápi Árpád János értékelése szerint az elmúlt tíz év közös munkájának eredménye, hogy a 20. század minden viszontagsága ellenére a külhoni magyar lét mára nem hátrány, hanem előny.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!