KITEKINTŐ – Példa nélküli politikai válságba süllyedt a nyári olimpiai játékok megrendezése előtt álló Brazília, ahol a lakosság egyre hangosabban követeli az államfő távozását.
2016. március 22., 11:452016. március 22., 11:45
Dél-Amerika egészéhez hasonlóan Brazília rettentően megszenvedi a fő kiviteli cikkének számító nyersanyagok árának világpiaci zuhanását. A több mint 200 millió lakosú latin-amerikai ország gazdasága – amely a hetedik legnagyobb a világon – tavaly 3,8 százalékkal esett vissza, és ezzel az utóbbi 25 év leggyengébb teljesítményét mutatta, a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság) országcsoporton belül az utolsó helyen végzett.
A brazil társadalom egyre elégedetlenebb a kialakult belpolitikai helyzettel. 2013 júniusában hatalmas lakossági megmozdulásra került sor, amelynek során erőszakos összecsapások törtek ki a rendőrök és a tüntetők között. Több millió brazil vonult utcára, hogy tiltakozzon a korrupció, a politikai osztály egésze, a közszolgáltatások silány minősége és a 2014-es labdarúgó-világbajnokság megrendezésével járó óriási kiadások ellen. A jobboldal szimpatizánsai 2015 óta már háromszor vonultak utcára, hogy az elnök távozását követeljék. Múlt szombaton soha nem látott tömeg, több mint 3 millió ember vett részt a kormányellenes megmozdulásokon országszerte.
Brazíliának mindeközben a hónapok óta tartó zikalázjárvánnyal is meg kell küzdenie, amely miatt több híres sportoló is aggodalmát fejezte ki a Rio de Janeiró-i olimpiai játékok közeledtével. A dél-amerikai országban eddig már másfél milliónál is több zikavírusos megbetegedést regisztráltak. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója februárban ugyanakkor hangsúlyozta: bár rövid távon súlyosbodni fog a járványügyi helyzet Brazíliában, az nem fogja veszélyeztetni a nyári olimpia megtartását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!