KITEKINTŐ – Hónapok óta próbálnak helyi bankok számláiról eltűnt mintegy egymilliárd dollár nyomára bukkanni a hatóságok a Moldovai Köztársaságban. Az évszázad csalásaként emlegetett sikkasztási ügy főszereplője a volt szovjet tagköztársaság egyik leggazdagabb, izraeli származású üzletembere.
2015. május 27., 13:192015. május 27., 13:19
Alapjaiban megrengette a moldovai bankszektort és a politikai-üzleti világot a Prut menti ország eddigi legnagyobb sikkasztási botránya. Bár a moldovai jegybank (BNM) már hónapokkal ezelőtt feltárta, hogy három kereskedelmi pénzintézettől hozzávetőlegesen egymilliárd dollárnak veszett nyoma, az összeg hollétét és a tranzakció pontos lebonyolítását a mai napig nem sikerült kideríteni.
A Moldovai Köztársaság össztermékének tizenöt százalékára rúgó summa eltűnésére a BNM egyik ellenőrzése nyomán derült fény. A volt szovjet tagköztársaság bankszektorának harmadát birtokló Takarékbank, Unibank és Szociális Bank a tavaly novemberben rendezett parlamenti választásokat megelőzően, mindössze három nap leforgása alatt helyezett ki hitelt ekkora összegben.
A hatóságok sokáig sötétben tapogatóztak, mígnem a bonyolult és szinte átláthatatlan tranzakcióról a központi bank által megrendelt amerikai könyvvizsgálat lebbentette fel a fátylat. A Kroll kockázatkezelő cég 82 oldalas, a chişinăui parlament elnöke által nyilvánosságra hozott jelentése szerint a 232,2 millió dollár és 544,5 millió euró értékű hitelek egy litvániai bankon keresztül offshore – többek között Nagy-Britanniában és Hong Kongban bejegyzett – cégek számláin landoltak.
Az amerikai könyvvizsgálók arra a következtetésre jutottak, hogy az ügylet mögött az egyik leggazdagabb moldovai üzletember, Ilan Shor húzódik. A Tel-Avivban született, szüleivel még gyerekkorában a moldovai fővárosban letelepedett 28 éves vállalkozó főleg a bankszektorban eszközölt befektetéseivel és a chişinăui repülőtér vámszabad területén működő duty free boltjain keresztül gyarapította apjától örökölt vagyonát.
A Kroll-jelentés szerint a hitelek első számú kedvezményezettjei Shorhoz köthető cégek, amelyek annak köszönhetően jutottak kölcsönhöz, hogy az üzletember évekkel ezelőtt részesedést szerzett a sikkasztási botrányban érintett három pénzintézetnél. Ezen túlmenően érintett az ügyben Petru Lucinschi volt moldovai államfő is, akinek egyik fia ellen nemrég a román hatóságok is eljárást indítottak csalás, zsarolás és befolyással üzérkedés miatt.
Miközben a május elején hivatali visszaélés gyanújával házi őrizetbe helyezett Shor tagadja, hogy köze lenne a tetemes banki csaláshoz, Chiril Gaburici kormányfő felszólította a hatóságokat, éjjel-nappal őrizzék az oligarcha lakását, mivel szerinte fennáll a szökés lehetősége. A bíróság azonban nem osztotta a véleményét, és a napokban bírósági felügyelet alá helyezte a vállalkozót, akinek útlevelét viszont a biztonság kedvéért bevonták.
Az igazságszolgáltatás döntése azzal áll összefüggésben, hogy az üzletember a napokban bejelentette, a júniusi helyhatósági választásokon megpályázza Orhei polgármesteri tisztségét (a moldovai város labdarúgócsapata szintén a tulajdona). Lépésével elemzők szerint azt a törvényi kiskaput igyekezett kihasználni, miszerint a kampány időszakában csak a választási bizottság jóváhagyásával folytatható ellene bűnvádi eljárás.
Amúgy a bankbotrány kapcsán moldovai zsidó szervezetek arra panaszkodnak, hogy nőtt a lakosság körében az antiszemita megnyilvánulások aránya, mivel nagyon sokan származása alapján azonosítják be az oligarhát.
Az Európa egyik legszegényebb országaként számon tartott Moldovában kirobbant sikkasztási ügy – amely miatt nemrég több mint tízezren tüntettek a fővárosban – felgöngyölítésének előrehaladtával vélhetően magas rangú politikusokhoz is elvezetnek a szálak. Annál is inkább, mivel az ellenzéki szocialisták és kommunisták napok óta azzal vádolják egymást, hogy Ilan Shor a másik alakulat fő finanszírozója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!