
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Hszi (jobbra) és Biden (balra) rövidesen videókapcsolaton keresztül egyeztethet
Fotó: Képernyőmentés
Óva intette újabb hidegháború kialakulásától Hszi Csin-ping kínai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállamait csütörtökön, az együttműködés Wellingtonban megrendezett, virtuális fórumán videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.
2021. november 11., 13:172021. november 11., 13:17
2021. november 11., 13:482021. november 11., 13:48
A Hszinhua kínai állami hírügynökség tudósítása szerint beszédében a kínai elnök hangsúlyozta: az ázsiai és csendes-óceáni térségnek nem szabad visszaesnie a hidegháborús időszak összetűzéseibe és széttagoltságába.
– fogalmazott. Hszi kijelentette: Kína elkötelezett marad a reform és nyitás előmozdítása mellett annak érdekében, hogy lendületet adjon a gazdasági fejlődésnek. A térségnek pedig – vélekedett – biztosítania kell az ellátási lánc működését, és folytatnia kell a kereskedelem és a befektetések liberalizálását.
A kínai elnök mindazonáltal elsődleges feladatként a koronavírus-járvány elleni küzdelmet, valamint a járvány utáni helyreállítást jelölte ki. Hszi a tervek szerint szombaton videókonferencián vesz majd részt a csendes-óceáni térség vezetőivel.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Hszi és Biden rövidesen videókapcsolaton keresztül egyeztethet. Az Egyesült Államok és Kína szerdán váratlanul kétoldali klímavédelmi együttműködésről szóló megállapodást jelentett be.
Míg azonban a klímavédelem terén hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, az ázsiai és csendes-óceáni térség a két nagyhatalom közötti feszültség egyik fő forrását jelenti. Kína októberben rekordszámú harci gépet küldött Tajvan légvédelmi zónájába, amerikai részről pedig ennek kapcsán többször születtek olyan nyilatkozatok,
Tajvan mellett Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített, mesterséges szigetet hozott létre a vitatott területen.
A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Peking elítélte a szervezet létrehozását, „hidegháborús mentalitással” vádolva a három országot.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!