KITEKINTŐ – A globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval két Celsius-fok alatt tartása, az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése, felülvizsgálati rendszerek kidolgozása, pénzügyi segély a szegényebb országoknak – ezek a nagyratörő céljai a tavaly decemberben kötött, hivatalosan pénteken az ENSZ Közgyűlése New York-i tanácskozásához kapcsolódóan aláírt – párizsi klímaegyezménynek, amelynek teljesülését azonban egyes szakértők valószínűtlennek tartják.
2016. április 26., 13:062016. április 26., 13:06
Amint arról korábban írtunk, politikai körökben történelmi jelentőségűként értékelt éghajlatvédelmi megállapodást fogadott el a Párizs melletti Le Bourget-ban az ENSZ 21. klímakonferenciáján (COP21) részt vevő 195 ország tavaly december 12-én.
Az egyezmény hosszú távú céljai között szerepel a globális felmelegedés iparosodás előtti értékhez képesti két Celsius-fok alatt tartása, de a résztvevők ígérték: törekedni fognak arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. Ennek érdekében a kormányok vállalták, hogy „amilyen rövid időn belül csak lehet”, megállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését. A megállapodás szerint továbbá a század második felére az emberi tevékenység okozta kibocsátásokat olyan szintre kell csökkenteni, amelyet az óceánok és az erdők még képesek felszívni.
Nincs büntetés
A hosszú távú cél elérése érdekében az ENSZ-tagországok megegyeztek abban, hogy ötévenként nemzeti célkitűzéseket határoznak meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A megállapodás ugyan nem ír elő büntetést a célkitűzéseiket nem teljesítő országokkal szemben, de lefektet néhány átláthatósági szabályt, amelyek célja ösztönözni az országokat, hogy valóban azt tegyék, amit megígértek.
A megállapodás szerint a gazdag országok anyagilag is támogatják a szegényebbeket kibocsátásuk csökkentésében és abban, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozás következményeihez. Az egyezmény szövegében konkrét szám nem szerepel, de 2009-ben a fejlett országok azt ígérték, hogy 2020-ig évi 100 milliárd dollárra emelik a klímaügyi kiadások finanszírozására fordítható támogatás összegét. A párizsi megállapodás ezt az alsó határként kezeli, és előírja, hogy 2025-ig új összeget kell meghatározni.
A szakértők pesszimisták
Bár Barack Obama amerikai elnök szerint a megállapodás „a legjobb esély arra, hogy megmentsék a Földet”, egyes szakértők nem osztják ezt a derűlátást. A párizsi egyezmény céljainak teljesítéséhez az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) becslései szerint 2050-ig 40–70 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
A 195 országból 189 jelezte: különféle intézkedésekkel csökkenteni kívánja károsanyag-kibocsátását 2025-ig vagy 2030-ig, ami elég lehet ahhoz, hogy elkerüljük a katasztrofális következményekkel járó 4-5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést, de nem elég a 2 fokos célkitűzés teljesítéséhez.
Az első átfogó, kötelező jellegű felülvizsgálatra azonban a tervek szerint csak 2025-ben kerül sor, ami késő ahhoz, hogy végrehajthassák a szükséges korrekciókat a 2 Celsius-fok tartásához. Igaz, addig többször terveznek önkéntes találkozókat a témában, például 2018-ban. „Nagyon nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen tartósan 1,5 Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-emelkedést a 21. század során” – állította Jeori Rogelj, egy osztrák kutatóintézet szakértője.
Még a legderűlátóbb forgatókönyvek is aláírják, hogy az átlaghőmérséklet-emelkedés 2050-ig meg fogja haladni ezt a szintet, hiszen jelenleg már 1 Celsius-fokos növekedésnél tartunk – magyarázta. „Ezen akkor is nehezen változtathatnánk, ha holnaptól mindenki gyalog járna, ugyanis a légkörben már jelen lévő üvegházhatású gázok miatt a hőmérséklet továbbra is növekedne” – tette hozzá. „A siker attól függ, hogy el tudjuk-e távolítani a légkörből a nagy mennyiségű szén-dioxidot” – pontosított Rogelj. Ekkora mennyiségű szén-dioxid eltávolítására és tárolására azonban jelenlegi ismereteink szerint képtelenek vagyunk – összegezte. A másik problémát a világ szénhidrogén-függősége jelenti, amely a megújuló energiaforrások fokozatos elterjedése ellenére nem változott mérvadóan az elmúlt években.
Az idő szorít, és a kötelezettségek teljesítésének érdekében „fontos, hogy a párizsi megegyezés mielőbb hatályba lépjen, ha lehet még 2017 vagy 2018 során” – jelezte Laurence Tubiana francia főtárgyaló, aki szerint a gyors ratifikáció erőteljes politikai üzenetet közvetítene.
A nemzetközi szerződést 2017 áprilisáig írhatják alá a világ országai, ezután annak nemzetenkénti ratifikációja következik. A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!