
Lyon is a koronavírus-járvány terjedése miatti legmagasabb riasztási övezetbe kerül szombattól
Fotó: Pixabay
Négy újabb francia nagyvárost (Lyon, Grenoble, Saint-Etienne és Lille) nyilvánít a koronavírus-járvány terjedése miatti legmagasabb riasztási övezetté szombattól a kormány – jelentette be Olivier Véran egészségügyi miniszter.
2020. október 09., 08:582020. október 09., 08:58
A fokozottabb korlátozások eddig csak a két legjelentősebb francia városban, Párizsban és Marseille-ben, valamint a tengerentúli Guadeloupe szigetén voltak érvényben.
Az érintett városokban szombattól a bárok nem nyithatnak ki, az éttermek viszont szigorított óvintézkedések mellett a megszokott nyitvatartás szerint működhetnek.
A fokozatosan romló járványügyi mutatók alapján a miniszter szerint várhatóan hétfőig Toulouse-ban és Montpellier-ben is hasonló korlátozások lépnek életbe.
Közben Aurélien Rousseau, a párizsi regionális egészségügyi ügynökség vezetője arra figyelmeztetett, hogy a fővárosi egészségügyi intézményeknek a koronavírusos fertőzöttek „nagyon erős rohamára” kell felkészülniük, ezért a nem sürgős sebészeti beavatkozások elhalasztása megkezdődött.
Az elmúlt 24 órában 18 129 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak Franciaországban. Ez a második nap szerda után, hogy 18 ezer fölé emelkedett a napi esetszám. A pozitív tesztek aránya pedig 9,8 százalékra emelkedett a szerdai 9,1 százalékról, az egy hónappal ezelőtti 4,5-höz képest. Az elhunytak száma 24 óra alatt 77-tel 32 521-re emelkedett. Kórházban 7624 fertőzöttet ápolnak, 88-cal többet mint szerdán, közülük 1427-en szorulnak lélegeztetőgépre, ami 11-gyel több mint 24 órával ezelőtt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!