A hivataban lévő Emmanuel Macron a közvélemény-kutatásokhoz képest nagyobb különbséggel végzett az első helyen
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök győzött a francia elnökválasztási első fordulójában vasárnap, az exit poll-eredmények szerint nagyobb különbséggel a szuverenista jobboldali Marine Le Pen előtt, mint amire előzetesen számítani lehetett.
2022. április 10., 23:192022. április 10., 23:19
2022. április 10., 23:332022. április 10., 23:33
Az AFP hírügynökség tájékoztatása szerint Macron a szavazatok 28,6-29,7 százalékát szerezte meg, Le Pen pedig a 23,3-24,4 százalékát négy közvélemény-kutató cég felmérése alapján. Harmadik lett 19,8-20,8 százalék közötti eredménnyel a radikális Jean-Luc Mélenchon.
Megismétlődik tehát az öt évvel ezelőtti elnökválasztás párharca, amely végül Macron győzelmét eredményezte. A 2017-es megmérettetés első fordulójában egyébként Macron 24 százalékot, míg Le Pen 21 százalékot szerzett, így mindkét jelölt erősödni tudott azóta.
Marine Le Pen és pártja, a Nemzeti Tömörülés úgy véli, hogy „még soha nem álltak olyan közel a győzelemhez, mint most”. Bár a kampány elején a másik radikális jobboldali jelölt, Eric Zemmour publicista veszélyt jelentett Marine Le Pen számára, egyben megosztó radikális megszólalásaival lehetővé tette az elnökválasztáson harmadik alkalommal induló szuverenista politikusnak, hogy a korábbiaknál mérsékeltebbnek tűnjön, és szélesíteni tudja táborát – állapították meg az elemzők. Miközben Zemmour kizárólag bevándorlás- és iszlámellenes témákkal kampányolt, Marine Le Pen a franciákat első helyen nyugtalanító vásárlóerő-javításról beszélt. Jóllehet választási programja továbbra is radikális a bevándorlást és az államszervezést illetően, a Nemzeti Tömörülés jelöltje utolsó nagygyűlésein elsősorban az áfa mérsékléséről és egyéb gazdasági kérdésekről szólt.
Marine Le Pen, az ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője, elnökjelöltje másodszorra már megverné ellenfelét
Fotó: Marine Le Pen
Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt a jelenlegi elnök – aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt – a tervezettnél később kezdte meg kampányát, s eközben szuverenista riválisa és közte a közvélemény-kutatók szerint a különbség olyannyira, a háromszázalékos hibahatárra csökkent, hogy most először matematikailag Marine Le Pen győzelme is lehetségessé vált. Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!