
Feldúlták a La Stampa szerkesztőségét a palesztinpárti tüntetők
Fotó: Facebook/Sigfrido Ranucci újságíró
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt. A terrorizmus ellenes nyomozóigazgatóság (Digos) bejelentette, hogy csaknem negyven palesztinpárti behatolót azonosított, noha egy részük eltakarta az arcát.
2025. november 29., 21:162025. november 29., 21:16
A vandálok péntek este hatoltak be a torinói székhelyű La Stampa szerkesztőségébe, ahol az országos újságírósztrájk miatt éppen nem tartózkodott senki. A szerkesztőséget feldúlták, a szobák falaira a Free Palestine (Szabad Palesztina) feliratot írták vörös festékkel. Az általuk megosztott videófelvételek tanúsága szerint azt kiabálták,
A La Stampa székházának bejáratát trágyával piszkolták be. Gianni Armand-Pilon, a La Stampa igazgatóhelyettese közleményében azt írta: a történtek nem tudják őket megfélemlíteni, de „a fenyegetések barbár és borzalmas gyűlölethangulatra utalnak, amit nagyon komolyan kell venni”. Hozzátette, hogy a támadás az egész szakma, a teljes olasz demokratikus sajtó ellen irányult. Az újság mögött álló Gedi kiadócsoport, amely az Agnelli család vállalkozói portfóliójának része, elfogadhatatlannak nevezte a történteket.
A La Stampa székházának biztonságát rendkívüli intézkedésekkel erősítettük meg – jelentette be Donato Carfagna torinói prefektus a szombat délelőtt tartott rendkívüli hatósági ülés végén. Elmondta, hogy a szerkesztőségbe betörők a pénteki palesztinbarát tüntetésről váltak le: egy hétszáz fős csoportról van szó, amely szerinte szélsőbaloldali mozgalmak tagjaiból állt, és amely engedély nélküli útvonalon mozgott a város területén.
A prefektus úgy vélte, hogy a La Stampa elleni agresszió a helyzet súlyos rosszabbodását jelzi: az utóbbi hónapokban egymást követték az erőszakos demonstrációk a város vasúti csomópontjain, a repülőtérnél, politikai és kulturális intézményeknél, a RAI közmédia torinói székházánál.
Maurizio Marrone, aki Piemont tartomány biztonsági és közrendfenntartási felelőse, az Olasz Testvérek (FdI) jobboldali kormánypárt politikusa azt állította, hogy a tüntetők az Askatasuna nevű szélsőbaloldali központ tagjai voltak. Marrone a központ azonnali bezárását sürgette, hangoztatva, hogy Torinó önkormányzata nem támogathatja többé az Askatasunát, amelyet az egykori baszk szeparatista mozgalomról neveztek el.
Általában az olasz média és a politikai elit is elítélte a szerkesztőség elleni támadást. Kifejezte szolidaritását a lappal:
Jonathan Peled, Izrael római nagykövete közösségi oldalán ítélte el a vandál cselekedetet, amelyet a demokrácia, a törvények és a közrend elleni támadásnak nevezett.
Az utolsó bejegyzés szombaton Matteo Salvini miniszterelnök-helyettesé volt, aki szégyenletes erőszakról írt. Ilyesmi a „Hamásznak tetszik, de elborzasztja azt, aki a szabadságot szereti” – közölte.
A palesztinbarát tüntetés és a La Stampa szerkesztősége elleni akció előtt csütörtökön szélsőbaloldali megmozdulás volt Torinóban a helyi imám, az egyiptomi Muhammad Shahin mellett, akit a belügyminisztérium kiutasított az országból. Az imám november 9-én egy palesztinbarát tüntetésen mondott beszédet, amelyet a hatóságok fundamentalistának és antiszemitának minősített.

Csendőrök és rendőrök hatoltak be csütörtökön este abba a táborba, amit a Bukaresti Egyetem pszichológia tanszékének területén egy hónappal ezelőtt engedély nélkül alakítottak ki palesztinpárti diákok.

Spanyolországban politikai vihart kavart a Vuelta de Espana kerékpárverseny vasárnapi, madridi befutójának törlése, amelyről azután döntöttek, hogy palesztinpárti tüntetők több helyen is elállták a verseny útvonalát.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
szóljon hozzá!