
Fotó: Agerpres
A napokban lezajlott rendezvénysorozaton – amelynek részvevői a helyszínen kaptak betekintést a kisebbségek életébe – a románság vezetői arra panaszkodtak, hogy elsősorban a közösség nyelvi identitásának megőrzése forog veszélyben, mivel a román nemzetiségű fiatalok többsége már a családon belül sem beszél anyanyelvén. A 2001-es népszámlálás szerint Magyarországon közel 11 ezren vallották magukat románnak, közülük viszont csak nyolcezren jelentették ki, hogy beszélik is anyanyelvüket. „Diákjaink jelentős része csak passzív nyelvi ismeretekkel rendelkezik, mivel anyanyelvén csak az iskolában értekezik, otthon azonban már magyarul beszél a szüleivel. Elősegítené a nyelvi identitás megőrzését, ha az Aradról, Temesvárról áttelepült román családok hozzánk íratnák gyermekeiket, többségük azonban továbbra is az anyaországban iskoláztatja csemetéjét” – nyilatkozta Iulia Olteanu, az 57 diák oktatását ellátó battonyai román iskola igazgatója. A pedagógus különben úgy véli: a magyarországi kisebbségi iskolák fennmaradását továbbra is az szavatolja, ha önállóan folytathatják működésüket, a többségi oktatási intézményekbe történő esetleges beolvasztásuk révén ugyanis elveszítenék kulturális identitásukat. Magyarországon egyébként 12 településen működik vegyes tannyelvű, román tagozatokat is magában foglaló iskola, középiskolai szintű képzés kizárólag a gyulai Nicolae Bălcescu Gimnáziumban folyik. Juhász Tibor, a Magyarországi Román Önkormányzat gyulai hivatalvezetője szerint a román oktatásra a tekintetben is veszély leselkedik, hogy a helyi önkormányzatok a diáklétszám alapján juttatott fejpénz formájában finanszírozzák a tanintézeteket, ám ha kevés a román tanuló, akkor a finanszírozáshoz szükséges különbséget a kisebbségi önkormányzatnak kell előteremtenie. A templomba járó hívek számának folyamatos apadására panaszkodik Siluan Mănăilă gyulai ortodox püspök is, aki szerint a 11 lelkész által lefedett 21 magyarországi görögkeleti egyházközségben az istentiszteletre legtöbb hatvan lélek jár. Az egyházfő úgy véli: a magyarországi románok identitásmegőrzésének az a legkézenfekvőbb formája, ha a fiatalok Romániában végzik egyetemi tanulmányaikat.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.